A müncheni Regionális Bíróság megállapította, hogy a Google felelőssé tehető azokért a rágalmazó állításokért, amelyeket a keresési találatok tetején megjelenő "AI Overview" (mesterséges intelligencia által készített összefoglaló) generált.
Mi történt?
A perben a felperesek a német Verlagshaus24 kiadó és annak leányvállalata, a GeraMond kértek jogorvoslatot amiatt, hogy a Google AI Overview hamis, jó hírnév-romboló állításokat tett róluk. A gépi összefoglaló többek között azt állította, hogy a két kiadó csalárd üzleti gyakorlatot folytat, és tudatlan ügyfeleket csalogat előfizetések megvásárlására. A bíróság megállapította, hogy a kiadókat valójában nem vádolták ilyen magatartással; az AI az érintett cégeket összetévesztette más, gyanús vállalkozásokkal.
A vitatott esetnél a felhasználók a Verlagshaus24 vagy a GeraMond cégnév után a "scam" (átverés) kifejezést keresték — ezt a kifejezést a Google automatikus kiegészítő funkciója ajánlotta fel. Az AI Overview erre egy olyan összegzést adott, amely szerint „Igen, [a cég] rosszhírű gyanús üzleti gyakorlatok miatt”, és sorolta az állítólagos átverés jellemzőit (előfizetési csapdák, gyenge ügyfélszolgálat, tartalom hozzáférésének problémái még fizető ügyfelek számára is).
A bíróság álláspontja és az intézkedés
A bíróság megítélése szerint a Google AI Overview „független, új és érdemi kijelentéseket” tett, amelyek több forrás információit kombinálva és átfogalmazva jelentek meg. Mivel a Google saját kommunikációjaként tálalta az AI által generált szöveget, a cég felelősséget vállal a hamis állításokért. Ennek nyomán a bíróság ideiglenes intézkedést hozott: megtiltotta a Google-nak az említett kijelentések további terjesztését, és kötelezte a vállalatot azok eltávolítására, ellenkező esetben pénzbírság kiszabását helyezte kilátásba.
A bíróság elutasította a Google védekezését, mely szerint a felhasználók kellően kritikusak ahhoz, hogy ne bízzanak vakon az AI-válaszokban, és ellenőrizni tudják azokat. Bár az AI Overview hivatkozásokat is megjelölt, a bíróság megjegyezte, hogy ezek a források nem támasztották alá az AI által megfogalmazott állításokat.
Pénzügyi és jogi következmények
A bíróság elrendelte, hogy a peres eljárás költségeinek 80 százalékát a Google viselje; a két felperes 10-10 százalékot fizet. Ha a Google megszegi a tiltó rendelkezést és tovább terjeszti a hamis állításokat, akár 285 000 dollár (a bíróság által meghatározott büntetés összegének megfelelő) pénzbírsággal sújtható. A bírósági tiltó rendelkezés azonnal hatályba lépett.
A Reuters beszámolója szerint a Google fellebbezést tervez, és az ügy a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz (Bundesgerichtshof) kerülhet, amely Németországon belül a végső fellebbezési fórum.
Miért jelentős ez?
A német és az európai joggyakorlatban a keresőmotorokat hagyományosan információközvetítőként kezelték, amelyek megjelenítik, de nem alkotják a tartalmakat; emiatt eddig a keresők felelőssége jogszerűtlen tartalmakért korlátozott volt. A müncheni ítélet azonban fordulatot jelent: a Google felelősségre vonhatóvá vált az általa előállított AI-összefoglalókban megjelent hamis állításokért. Rövid távon ez változásokat eredményezhet abban, hogyan jeleníti meg a Google az AI Overview-t; hosszabb távon pedig hasonló perek sorát ösztönözheti Európában és másutt, ha az ítéletet helyben hagyják a fellebbezési szinteken.
Egy elemzés szerint a Google AI Overview eredményeinek körülbelül 10 százalékában találtak pontatlanságokat; ha ez a szám fennáll, a Googlet és más AI-szolgáltatókat jelentős peres kockázat fenyegeti.
Záró megjegyzés
A döntés rámutat arra, hogy az ügynöki módon működő, kérdés-válasz típusú rendszerek fejlesztésénél fontos a megbízhatóbb forrásokra való horgonyzás. A technológiai lehetőségek és a felelősség közötti egyensúly jogi viták sorát indíthatja el, miközben a cégek törekednek arra, hogy szolgáltatásaikat továbbra is méretezve működtethessék.
