Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang július 15-16-án két napot töltött Tokióban, ahol Japán ipari és chip-beszállítói elitjét kereste meg. A látogatás előtt Huang több előadást tartott Tajvanban és pár hónappal korábban Dél-Koreában; Tokióból több, a teljes technológiai ökoszisztémát átívelő megállapodással távozott, amelyek a nemzeti AI-beruházástól a robotikai együttműködéseken át a chip-anyag-szállítókig terjednek.
Huang egyértelmű üzenetet küldött: Nvidia a gyárak padlóját célozza, és a legnagyobb japán gyártók közül sokan beszállnak. A cég szerint a következő fejezet az AI számára a fizikai világon — gyárakon, robotokon és gépeken — íródik, és Japánt szeretné partnerré tenni ennek megépítésében.
Noetra: Japán szuverén AI-kezdeményezése
A japán kormány nem szeretné, ha gyárai és robotjai kizárólag amerikai vagy kínai AI-ra támaszkodnának. Ennek megfelelően körülbelül 44 hazai vállalatot vontak be egy konzorciumba, amelynek központi szereplői között van a SoftBank, a Sony, a NEC és a Honda. A program célja házon belüli „fizikai AI”, vagyis olyan alapmodellek fejlesztése, amelyek kifejezetten gépek és robotok vezérlésére alkalmasak.
Tokió vállalta, hogy legfeljebb 1 billió jen (kb. 6,2 milliárd dollár) forrást biztosít öt év alatt. A hardvert továbbra is nagy részben Nvidia adja: a vállalat egy „Vera Rubin AI factory” nevű adatkörpontot épít, amelyet 2028-ra tervez indítani. Az üzem 13 750 Vera CPU-val és 27 500 Rubin GPU-val számol, összesen 140 megawattos energiafelhasználással. Noetra felügyeli a kezdeményezést, és a tervek szerint három ütemben halad: egy, a japán nyelvre fókuszáló érvelő modell a 2026-os pénzügyi évtől; egy omni-modális modell, amely 2028-ra képes lesz szöveg, kép, videó és hang feldolgozására; illetve 2030-ig egy „Real-world Native AI”, amely robotok működtetésére alkalmas, és fokozatosan elérhetővé válik külső fejlesztők számára.
Robotikai koalíció: Cosmos és a gyártók
Több nagy japán robotikai és gyártóvállalat — köztük a Fanuc, a Yaskawa, a Kawasaki Heavy, a Fujitsu, a Hitachi, a NEC, a Sony, a SoftBank, a Kubota és az AIRoA — bejelentette, hogy Nvidia Cosmos modelljeire épít. A Cosmos egy, az Nvidia által májusban indított nyílt modellezési kezdeményezés; Tokióban a cég bemutatta a Cosmos 3 Edge verziót, amely a gépekbe épített Jetson Thor chipeken fut.
Egyes vállalatok már közös irányítási rendszereket tesztelnek; mások, például a Honda R&D és az Omron, a bemutatott eszközökre építenek. Huang a cég közleményében úgy fogalmazott, hogy a fizikai világ AI-ja a következő határvonal, és ez „egyszer az életben adódó lehetőség Japán számára”.
Toyota és az autóipari alkalmazások
A Toyota kiterjedten használ Nvidia chipeket rendszereiben. A vállalat elkötelezte jövőbeli járműveit az Nvidia Drive platformja mellett a 2025 januárjában megrendezett CES-en; a mostani együttműködés kiterjed a gyártás szimulációira, a járművek szoftverére és a forgalomfigyelő rendszerekre. Toyota járművei fejlett vezetőtámogató rendszereket fognak futtatni, amelyek kormányozzák a kocsit és fékeznek, de továbbra is szükség van vezetőre — konzervatívabb megközelést választva a Waymo-hoz vagy a Tesla-hoz képest.
Miért fontos mindez?
Huang tokiói látogatása a fizikai AI-t a japán iparpolitika középpontjába helyezte, és Tokió ennek megfelelően anyagilag is támogatja a törekvéseket. A demográfiai kihívásokkal szembesülő Japán célul tűzte ki, hogy 2040-ig 18 szektorban 10 millió AI-val felszerelt robotot helyez üzembe, amit körülbelül 650 milliárd dollárnyi (65 milliárd) nyilvános és magánbefektetés támogat.
A hosszabb távú célok is ambiciózusak: a Japán AI Robotikai Stratégia márciusban közzétett terve szerint Japán 2040-re több mint 30%-os piaci részesedést kíván elérni a globális AI-robotikai piacon, amelyet Tokió nagyjából 20 billió jenre (kb. 133 milliárd dollár) becsül. A Ministry of Economy, Trade and Industry (METI) finanszíroz egy hazai alapmodellt, amely a gépeket vezényelné; Noetra Nvidia-hajtású gyára az a hely, ahol a több trilliós paraméterű modelleket lehet betanítani.
Az ipari érvek mellett szuverenitási megfontolások is állnak a kezdeményezés mögött: miközben az Egyesült Államok és Kína nagyot lépett előre a nagyszabású AI-ban, Tokió saját adatokat, saját számítási kapacitást és kisebb külső függést akar. Huang július 16-án Ryosei Akazawa kereskedelmi miniszter oldalán jelent meg a kormány fizikai-AI indítási eseményén, amelyhez Prime Minister Sanae Takaichi videón csatlakozott. A Takaichi-kormány az AI-t és a félvezetőket egy növekedési terv központi elemévé tette, amely 2040-ig összesen 370 billió jent (kb. 2,3 billió dollárt) kíván bevonzani nyilvános és magánforrásokból.
Noetra gyára — amelyet az Nvidia „a világ első nemzeti AI-infrastruktúrájaként” jellemez — a legerősebb eddigi jelzés arra, hogy Japán komolyan veszi a szuverenitást; ugyanakkor a gyakorlatban a megvalósulás sok amerikai chipre támaszkodik.
Kapcsolatok és tárgyalások a színfalak mögött
Huang két nap alatt szinte minden fontos japán technológiai szereplővel tárgyalt: ebéd közben találkozott a Toyota, a Fanuc, a Yaskawa, a Fujitsu és a Kawasaki vezérigazgatóival, és számos ellátási lánc vezetővel beszélt egy kandai izakajában rendezett eseményen. A látogatás részben hasonlított korábbi Huawei- és tajvani útjaihoz: fellépés, helyi ételek és nagy volumenű GPU-dealerek megállapodásai — ezúttal azonban Tokió és a robotika volt a középpont.
A 30 évvel ezelőtti történet szerint egykor egy 5 millió dolláros befektetés a Sega részéről megmentette majdnem csődbe jutott Nvidia-t; most a két oldalnak ismét szüksége van egymásra, bár mostani céljuk a fizikai-AI korszak közös felépítése.
