Folyamatban vannak a tárgyalások az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a kormány között a kiskereskedelmet érintő, versenyt korlátozó intézkedések — így a különadók és az árstop (árkorlátozás) — kivezetéséről, a XIII. Laurel Retail Konferencián elhangzott tájékoztatás szerint. A párbeszéd zajlik, ám az OKSZ főtitkára, Kozák Tamás szerint a konkrét időpont egyelőre nem dőlt el.
Kozák Tamás rámutatott, hogy a hazai kiskereskedelmet az elmúlt időszak gazdaságpolitikai döntései (például a plázastop, különadók és árstop) kedvezőtlenül érintették, és ezek hatására a szektor beruházási kedve gyakorlatilag eltűnt. A szervezet szerint a halogatás komoly terhet jelent a vásárlók, a kereskedők és a gyártók számára.
Az OKSZ azt javasolja, hogy a korlátozások helyett olyan jogszabályi környezetet alakítsanak ki, amely erősíti a piaci versenyt, továbbá hatékony támogatást nyújt a digitális átálláshoz és szorgalmazza az élelmiszer-ellátási láncon belüli szorosabb együttműködést. Kozák Tamás szerint az élelmiszer-infláció jelenleg mínusz 2,5 százalékon áll, azaz az árak csökkennek, ezért most lenne kedvezőbb alkalom az árstop megszüntetésére.
Technológiai váltás: a boltok szerepe átalakul
A konferencián hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelem technológiai megújulása elkerülhetetlen. Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a modern üzletek nem csupán eladóterek: egyben rendeléskiszolgáló pontok, helyi logisztikai csomópontok és valós idejű adatforrások. A hagyományos, sokszor táblázatkezelőkre és kézi folyamatokra épülő adminisztráció lassú, és nem képes hatékonyan megelőzni a készlethiányt vagy a túlkészletezést okozó veszteségeket.
Bessenyei szerint a megoldást a mesterséges intelligenciával támogatott, egyetlen platformon futó hálózatirányítás jelenti, amely felgyorsítja a döntéshozatalt és javítja az ellátási lánc működését.
Az első hazai „hibrid” automatizált bolt eredményei
Konkrét példaként a konferencián bemutatták az első hazai hibrid boltot, amely Szegeden működik és a normál nyitvatartási időn túl teljesen automatizáltan, személyzet nélkül üzemel. A boltot a Coop Szeged Zrt. üzemelteti; Kiss Krisztina, a vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az elmúlt egy év során több mint 27 ezren vásároltak az önkiszolgáló időszakban.
A vállalat által közölt forgalmi adatok szerint a 24 órás, automatizált nyitvatartás mintegy 24 százalékos többletbevételt eredményezett, és a személyzet nélküli idősávban mért átlagos kosárérték körülbelül 22 százalékkal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mérteket. Emellett a tavaszi ünnepnapok alatt, amikor az üzlet egész nap személyzet nélkül működött, 44 százalékos bevételnövekedést regisztráltak.
A rendszer mobilalkalmazáson keresztüli be- és kiléptetést, önkiszolgáló fizetést és kamerás távfelügyeletet integrál; a szakértők szerint a megoldás jól skálázható, és a vállalat mérlegeli a technológia további terjesztését kisebb és nagyobb üzletekben egyaránt.
Miért számít mindez?
A kiskereskedelmi szereplők szerint a piaci korlátozások felszámolása és a digitális átállás támogatása egyszerre enyhítheti a jelenlegi befektetési visszafogást és növelheti a versenyképességet. A technológiai fejlesztések — különösen az AI-val támogatott üzletirányítás — rövid távon hatékonyabb készletkezelést, pontosabb árazást és gyorsabb reagálást tehetnek lehetővé, míg hosszabb távon új üzleti modellek és szolgáltatások terjedhetnek el a piacon.
A konferencia résztvevői szerint a szabályozói döntések időzítése és a digitalizációt ösztönző intézkedések meghatározóak lesznek a hazai kiskereskedelem következő éveire.
