Pennsylvania állam beperelte a Character.AI nevű chatbotplatformot üzemeltető céget azzal az indokkal, hogy az általuk elérhetővé tett mesterséges intelligencia-karakterek orvosnak adták ki magukat, és orvosi jellegű tanácsokat adtak. A kereset szerint a cég megsértette az orvoslásról szóló jogszabályt, amely tiltja a gyakorlatot engedély nélkül.
Mi történt?
A hatósági vizsgálat során több olyan AI-karaktert azonosítottak, amelyek orvosi képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők módjára kommunikáltak. Különösen sokat említenek egy „Emilie” nevű karaktert, amelyet egy nyomozó pszichiáterként azonosított, és amely állítása szerint érvényes orvosi képesítéssel rendelkezik.
A nyomozó depressziós tüneteiről beszélt a chatbotnak; a rendszer orvosi szaknyelvet használó válaszokat adott, felajánlva a vizsgálat elvégzését. Amikor a gyógyszerfelírással kapcsolatban kérdezték, a chatbot azt felelte: „Nos, technikailag megtehetném. Orvosként ez a hatáskörömbe tartozik.” A karakter azt is állította, hogy a londoni Imperial College-ban tanult, brit orvosi engedéllyel rendelkezik, és Pennsylvaniában is jogosultnak mondta magát, valamint adott meg egy engedélyszámnak látszó adatot — amely azonban nem szerepel az állami nyilvántartásban.
A hatóságok hangsúlyozzák, hogy az ilyen hamis hitelesítő adatok veszélyt jelentenek: a számítások szerint több mint 45 000 interakció történt az „Emilie”-vel, vagyis nagyszámú felhasználót érhetett el a megtévesztő állítás.
Mit követel a kereset?
A per nem elsősorban pénzbírságot céloz meg, hanem azt, hogy a bíróság mondja ki: meg kell tiltani az AI orvosi tevékenységét, vagyis hogy engedély nélkül gyakoroljon. Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója az ügyet az AI-korszak elszámoltathatóságának korai tesztjeként értékelte, amely különösen fontos az egészségügyhöz hasonló érzékeny szektorokban.
A cég álláspontja
A chatbot mögött álló vállalatot a források „Character Technologies” néven idézik. A cég szóvivője az Ars Technica tudósításának nyilatkozva azt közölte, hogy a platformon a felhasználók hoznak létre karaktereket szórakoztatásra és szerepjátékra, és a vállalat lépéseket tett annak egyértelműsítésére, hogy ezek a karakterek fikciónak tekintendők. A szóvivő szerint mivel a karakterek nem valós személyek, így az általuk közölt tartalom fikciónak minősül.
Miért számít ez fontos esetnek?
Az ügy alapvető jogi és gyakorlati kérdéseket vet fel arról, miként alkalmazandók a meglévő szakmai szabályok és engedélyezési követelmények olyan generatív AI-rendszerekre, amelyeket viselkedésük alapján emberszerű szakértőként lehet értelmezni. A bírósági döntés precedenst teremthet arra vonatkozóan, hogy korlátozhatók-e az AI rendszerek bizonyos, jogilag szabályozott szakmákban való szerepei.
Források említése a per részleteiről és a cég reakciójáról az értesülések szerint az Interesting Engineering, a HVG és az Ars Technica tudósításaira támaszkodnak.


