A PwC Global AI Jobs Barometer 2026 című jelentése szerint a mesterséges intelligencia (AI) gyorsan átalakítja a munkaerőpiaci keresletet: háttérbe szorulnak az automatizálható, rutinfeladatok, miközben egyre nagyobb értéke lesz az emberi ítélőképességnek, a kreativitásnak és a vezetői készségeknek. A tanulmány több mint egymilliárd álláshirdetés elemzésére épül, és 27 országot, illetve régiót fed le.
Két irány: specializáció és demokratizálódás
A kutatás két jól elkülöníthető hatást azonosít az AI elterjedésére: egyrészt vannak olyan munkakörök, ahol az AI átveszi a rutinfeladatokat, így a humán szakértelem, a komplex döntéshozatal és az elemző gondolkodás válnak kritikus tényezővé. Másrészt akadnak pozíciók, amelyeknél az AI egyszerűsíti a feladatokat, és lehetővé teszi olyan munkavégzést is, ami korábban speciális szakértelmet igényelt.
A szakmailag mélyülő szerepkörök – például radiológusok vagy toborzási szakemberek – különösen kedvező trendeket mutatnak: ezeknél a szerepköröknél kétszer annyi betöltetlen állás található, és a bérek 42 százalékkal gyorsabban emelkednek, mint az AI „demokratizálta” munkakörökben, például az IT-szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok esetében.
Változások a pályakezdő pozíciókban
Az AI a belépő szintű állásokat is alapjaiban formálja. Az Egyesült Államokban vizsgált 2,4 millió junior állás alapján a leginkább AI-érintett munkakörökben hétszer nagyobb valószínűséggel várnak el olyan készségeket, amelyeket korábban inkább vezetői vagy tapasztalt munkatársaknál kerestek—például kreativitást, kommunikációt vagy vezetői kompetenciákat. Az ilyen, „szeniorizálódó” junior pozíciók száma 2019 óta 35 százalékkal nőtt, miközben a hagyományos pályakezdő állások 10 százalékkal csökkentek.
Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője rámutatott, hogy az AI hatása tapasztalati szintek szerint eltér: a junior kollégáknál főként a produktivitás ugrásszerű növekedése figyelhető meg, a szenior munkatársaknál pedig a kimenetek minősége és következetessége javul.
„Szupersztár” hatás és szervezeti különbségek
A jelentés kiemeli, hogy az AI-t aktívan alkalmazó és a kevésbé kihasználó vállalatok között nagy különbségek alakulnak ki. 2024-ben az AI-intenzív ágazatok cégeinek termelékenysége átlagosan 34 százalékkal haladta meg a 2018-as szintet, míg a legkevésbé AI-intenzív vállalatoknál ez az érték 24 százalék volt.
A legnagyobb AI-használók között egy „szupersztár” effektus is megfigyelhető: az AI-t leginkább alkalmazó vállalatok legjobb 20 százaléka átlagosan 163 százalékos munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz képest, ami közel ötszöröse az AI-t alkalmazó vállalatok átlagos teljesítményének. Oltyán Gábor szerint ez nem pusztán a technológia eredménye, hanem az úgynevezett szervezeti AI-érettség hatása: az érettebb cégek gyorsabban és hatékonyabban vezetik be az új megoldásokat, amelyek magasabb megtérülést hozhatnak.
A létszámbővülés terén is az AI-intenzív vállalatok járnak előrébb: 2025-ben ezeknél a cégeknél 52 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma 2018-hoz képest, míg a legkevésbé érintett vállalatoknál 36 százalékos növekedést mértek.
Rekordszintű AI-bérprémium
A PwC Barometer beszámolója szerint az AI-kompetenciákkal rendelkező munkavállalók béreinek prémiuma globálisan rekordot ért el: 2026-ban az átlagos AI-bérprémium 62 százalék, szemben az előző év 57 százalékával. Az iparágak között jelentős eltérések vannak: a fogyasztói piacokon akár 118 százalékos bérprémium is előfordulhat, míg a közszférában ez mintegy 16 százalék.
Az AI-specifikus ismereteket igénylő szerepkörök—például prompt engineering vagy gépi tanulás—számában 69 százalékos növekedést mértek, ami nagyjából nyolcszorosa a teljes álláspiac 9 százalékos bővülésének és közel kétszerese a 2024-ben látottnak. Az AI-pozíciók bővülése 2015 óta folyamatosan felülmúlja az összes állás növekedését. A legdinamikusabb bővülés a technológiai, média- és telekommunikációs szektorban (11 százalék), valamint a professzionális szolgáltatások területén (6 százalék), míg az egészségügyben 1 százalék alatti növekedést regisztráltak.
Oltyán Gábor szerint a 62 százalékos globális AI-bérprémium egyértelmű figyelmeztetés a magyar munkáltatóknak: a helyi cégeknek versenyképes bérezést, fejlődési lehetőségeket, érdekes AI-projekteket és folyamatos képzést kell kínálniuk, különben növekvő bérnyomásra és magas fluktuációra számíthatnak.
Következmények a vállalatok és a munkavállalók számára
Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI üzletágáért felelős cégtársa szerint az AI alapjaiban változtatja meg a tapasztalat és szakértelem kapcsolatát: a rutinfeladatok automatizálása megszünteti azokat a hagyományos tanulási lépcsőket, ezért a pályakezdőknek korai szakaszukban kell fejleszteniük az alkalmazkodóképességet, az ítélőképességet és a vezetői készségeket. A vállalatoknak újragondolniuk kell tehetségfejlesztési programjaikat, hogy dolgozóik felkészüljenek az AI által formált munkaerőpiacra.
A kutatás metodikája
A PwC Global AI Jobs Barometer 27 ország és régió több mint egymilliárd álláshirdetését elemezte. A Barometer munkaerőpiaci, vállalati pénzügyi és munkaköri feladatokra vonatkozó adatokat használt fel annak feltárására, hogyan alakítja át az AI a munkaköröket, az elvárt készségeket, a béreket és a termelékenységet. A 2026-os kiadás külön figyelmet szentelt a belépő szintű pozíciók változásainak is.
A jelentés eredményei szerint azok a szervezetek járnak a legjobban, amelyek nem csupán automatizációra használják az AI-t, hanem azt az emberi szakértelem erősítésére, az innováció felgyorsítására és új értékteremtési lehetőségek kialakítására alkalmazzák.
