Az amerikai széles piacot leképező S&P 500 index mai formáját 1957-ben nyerte el: az indexkosárban 500 vállalat szerepel, és a súlyozás a piaci kapitalizáción alapul. Egykor kiegyensúlyozottnak tartották, ma azonban jelentősen „fejnehéz”. A TOP 10 társaság együttes súlya az indexben 1990-ben 19 százalék volt, 2020-ban 29 százalék, és jelenleg körülbelül 43 százalék.
A koncentráció növekedése nem azonos azzal, hogy ennek az időszaknak a kezdetén jelent volna meg a mesterséges intelligencia (MI), de az MI robbanásszerű elterjedése jelentősen felgyorsította a folyamatot. Elemzők attól tartanak, hogy ha hirtelen kifulladna az MI‑hype vagy lassulna a technológia bevezetése — ami a hosszú sikeres sztoriknál nem ritka —, akkor a TOP 10 részvény jelentős gyengülése esetén a hátralévő több száz vállalat nem tudná ellensúlyozni a piaci elmozdulást.
Piaci analógiák: dotcom-ereklyék és félvezető‑rally
Wall Streeten napi beszédtéma, hogy küszöbön állhat az MI‑buborék kipukkanása. Többen a dotcomkorszak buborékjára figyelmeztetnek: az amerikai félvezetőipar 30 reprezentánsát követő PHLX Semiconductor Index idén rekordemelkedést mutatott. A csipgyártók idén több mint száz százalékos növekedést is elértek egyes papírokon, míg maga a PHLX index az év eddigi részében bő 80 százalékkal emelkedett — egy olyan mérték, amelyet az első száz kereskedési napban legutóbb 1995 környékén látott a piac, még a dotcomlufi kirobbanása előtt.
Nem csak a félvezetőindex idei teljesítménye kelt hasonló asszociációkat: az is szembeötlő, hogy a részvények kötvényekkel szembeni kockázati prémiuma hónapok óta közel zérusra esett. Ilyen elolvadó kockázati prémiumot a piac utoljára a dotcomlufi idején tapasztalt.
Miért számít ez? Kockázatok és érvek
A hagyományos befektetési elmélet szerint hosszú távon a részvényeknek magasabb hozamot kell biztosítaniuk, mint a kötvényeknek, mert a kincstári eszközök viszonylag biztonságosabbak és kiszámíthatóbbak. A jelenlegi, közel nulla részvénypremium azonban arra utal, hogy a befektetők a részvények kockázatát alacsonyabban árazzák be, mint történelmileg megszokott.
A piac és az elemzők némileg megnyugtatják magukat azzal az érveléssel, hogy az S&P 500 legnagyobb tagjai rendkívül nyereséges vállalatok, erős mérleggel, tartós versenyelőnnyel és jelentős szabad készpénzáramlással rendelkeznek. Ugyanakkor a magas koncentráció és az egyiparági, illetve technológiai kitettség — különösen az MI‑hoz kapcsolódó szektorok irányába — hosszabb távon növeli annak a veszélyét, hogy egy visszaesés széles körű piaci reálgazdasági hatást váltson ki.
(A kép: Martin Shields / Alamy Stock Photo)
