OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman javasolta, hogy a cég részvényeinek 5%-át adományozzák át egy amerikai szuverén vagyonalapnak, írta a Financial Times csütörtökön, két, az ügyben jártas forrásra hivatkozva. A lap szerint Altman felvetése szerint más mesterséges intelligencia (AI) vállalatok is hasonló részesedéseket adnának, bár a részletek egy sor kérdést hagynak nyitva.
A Financial Times jelentése szerint az adományozás célja részben az lenne, hogy „jó kapcsolatokat biztosítsanak a kormánnyal és… kezeljék a politikai visszhangokat”. A CNBC júniusi beszámolói is hasonló tárgyalásokról számoltak be, amelyeket később Donald Trump elnök is megerősített: Trump azt mondta, hogy olyan elképzelésekről tárgyaltak, ahol „darabokat lehetne az amerikai közönségnek adni, ahol az amerikai közönség lényegében partnerként vesz részt a vállalatokban”. Akkor nem határoztak meg konkrét mértéket.
A tárgyalások jelenleg előzetes stádiumban vannak, és a Financial Times szerint valószínűleg bármilyen formális intézkedéshez kongresszusi jóváhagyásra lenne szükség, ami jelentősen megnehezítené a megvalósítást.
Kapcsolódó javaslatok és politikai viták
A közös, nyilvános AI-alap gondolata már korábban is felmerült Altman részéről, és OpenAI egyre konkrétabban ismertette, hogyan lehetne egy ilyen alapot felépíteni. Az OpenAI áprilisban kiadott „Industrial Policy for the Intelligence Age” című politikai tanulmánya egy olyan közvagyoni alapot javasolt, amely közvetlenül fektethetne AI laborokba és a technológiát alkalmazó cégekbe.
A tanulmány szerint: „A Befektetési Alapból származó hozamok közvetlenül az állampolgároknak oszthatók, lehetővé téve, hogy több ember közvetlenül részesüljön az AI‑vezérelt növekedés hozamaiból, függetlenül a kiinduló vagyonuktól vagy a tőkeforrásokhoz való hozzáféréstől.”
Ezzel párhuzamosan júniusban szenátor Bernie Sanders (I‑VT) egy ennél radikálisabb javaslatot terjesztett elő: az American AI Sovereign Wealth Fund Act néven ismert törvényjavaslat egy egyszeri, 50%-os adót írt volna elő AI‑vállalatok részvényeire, és az így beszedett részvényeket egy nyilvános vagyonalapba helyeznék. A tervezet azokra a „rendszerszinten fontos” AI‑cégekre vonatkozna, amelyek adatközpontokkal, infrastruktúrával vagy robotikával foglalkoznak. A javaslat lehetővé tenné, hogy azok a nagyvállalatok, amelyeknél az AI csak a tevékenység egy részét jelenti — például a Google vagy a SpaceX —, kiszervezzék nem‑AI részlegeiket, hogy elkerüljék az adózást.
A Sanders‑féle törvényjavaslat eddig nem jutott el a bizottsági szakaszig.
Mi a tét?
Az Altman által felvetett 5%-os átadás és az ehhez hasonló elképzelések egyaránt a technológiai vállalatok és a kormány viszonyának újrarendezését célozzák: egyszerre szolgálhatnának politikai jó viszony-építést, a nyilvánosság szélesebb körű bevonását az AI gazdasági hasznaiba, illetve szabályozói és jogi kérdések enyhítését. Ugyanakkor a megvalósítás jogi, politikai és gazdasági akadályokba ütközhet, különösen ha kongresszusi jóváhagyás szükséges.
A tárgyalások jelenlegi állása szerint a javaslatok inkább koncepcionálisak, és számos részlet — például a pontos jogi mechanizmus, a szuverén vagyonalap megnevezése, valamint a többi vállalat szerepvállalásának feltételei — továbbra is tisztázásra várnak.
