Török Balázs AI-tanácsadó felmérését 2026. március 19. és május 14. között végezték, összesen 700 fő megkérdezésével. A vizsgálat nem reprezentatív: a válaszok elsősorban szolgáltató és technológiai területekről, tehát tudásintenzív szegmensekből érkeztek, ezért az eredmények elsősorban ezekre a szektorokra vonatkozó jelzéseket adnak.
A legfontosabb eredmény: elbocsátások és ismeretségi kör
A válaszadók közel ötöde, pontosabban 17,1 százaléka számolt be arról, hogy ismer olyan személyt, aki az utóbbi időben mesterséges intelligencia vagy robotok miatt veszítette el az állását. A felmérés nem ad részleteket arról, hogy ezek a veszteségek mely ágazatokban vagy milyen pozíciókban történtek.
Nemek közötti különbségek az AI-használatban
A felmérés jelentős különbségeket mutat nemek szerint az AI-eszközök használatában és a tudásszint önértékelésében:
- A férfi válaszadók 53 százaléka saját bevallása szerint haladó vagy szakértő szintű AI-ismeretekkel rendelkezik; a nők között ugyanez az arány 22 százalék.
- A női válaszadók közel 40 százaléka úgy értékeli, hogy csak alap- vagy kezdő szinten használja az AI-eszközöket.
Ezek az eltérések a technológiahoz való hozzáférésre, képzési lehetőségekre és a munkahelyi szerepekre vonatkozó különbségek jelei lehetnek.
Termelékenység és időmegtakarítás
A felmérés szerint azok között, akik heti 10–40 órányi időmegtakarítást jelöltek meg az AI használata révén, arányát tekintve közel nyolcszor annyi férfi volt, mint nő. Ez arra utal, hogy a technológia által biztosított jelentősebb termelékenységi előnyek egyelőre főként a férfi felhasználóknál realizálódnak.
Befektetés AI-eszközökbe — ki fizet és ki nem
A kutatás rámutat a fizetési hajlandóság különbségére is:
- A női válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem költ AI-alkalmazásokra vagy előfizetésekre.
- A férfiak körében ez az arány 37 százalék.
A felmérés alapján a férfiak gyakrabban próbálnak ki új megoldásokat, és nagyobb arányban hajlandóak fizetni fejlettebb funkciókért vagy több szolgáltatás párhuzamos használatáért.
Képzés hatása
Török Balázs megállapítása szerint az AI használatában szervezett, strukturált képzésben részesülők nagyobb arányban számolnak be megtakarított munkaidőről, mint azok, akik támogatás nélkül, egyedül ismerkednek az eszközökkel. Ez arra utal, hogy a formális oktatás növeli az AI-eszközök hatékonyságát és a munkahelyi versenyképességet.
Miért számít ez a munkaerőpiacon?
A felmérés szerzője szerint a mesterséges intelligencia egyre inkább versenyképességi tényezővé válik: azok a munkavállalók, akik magabiztosabban használják az AI-t, fejlesztik a tudásukat és hozzáférnek képzésekhez, előnybe kerülhetnek. Ugyanakkor a nemek közötti különbségek és a befektetési hajlandóság eltérései azt sugallják, hogy a technológiai előnyök nem egyenlően oszlanak el.
Összegzés
A 700 fős, nem reprezentatív minta jelzései: jelentős rész (17,1%) ismer olyan személyt, aki AI vagy robotika miatt veszítette el az állását; erős nemi szakadék látszik az AI-tudás, a fizetési hajlandóság és az elért időmegtakarítás terén; a strukturált képzés pedig mérhetően növeli a megtakarított munkaidőt. Ezek az eredmények fontos indikátorok a munkaerőpiaci alkalmazkodás és a képzési prioritások tervezéséhez.
