A KAVOSZ és a Portfolio budapesti zárórendezvényén a Széchenyi Kártya Program szerepe, a kkv-szektor versenyképessége és a gyorsuló technológiai fejlődés hatásai kerültek terítékre. A szakmai érdekképviseletek hangsúlyozták: a kedvező, kiszámítható finanszírozás elengedhetetlen a beruházásokhoz, munkahelymegtartáshoz és a beszállítói láncok stabilitásához. Ugyanakkor a digitalizációs elmaradás, a magas hitelkamatok és a stagnáló termelékenység strukturális kihívásai érdemi beavatkozást követelnek.
A Széchenyi Kártya Program statisztikái és szerepe
A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint húsz év alatt a magyar kkv-finanszírozás meghatározó intézményévé vált. A program indulása óta több mint félmillió szerződött ügylet jött létre, amelyek révén — a cikk szerint — több mint 11 milliárd forint forrás áramlott a gazdaságba. Eddig több mint 150 ezer vállalkozás került kapcsolatba a hálózattal; jelenleg mintegy 132 ezer aktív szerződés van érvényben, és évente hozzávetőlegesen 40 ezer új ügylet születik.
A konstrukció több mint 60 finanszírozó partnerrel működik — bankokkal, pénzügyi vállalkozásokkal és lízingcégekkel —, miközben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) készségvállalása, valamint állami kamat-, garancia- és költségtámogatások erősítik a hitelezés feltételeit. A portfólió jellemzően a legkisebb szereplőket célozza: 70 százalék mikrovállalkozás, 24 százalék kisvállalkozás és 6 százalék középvállalkozás.
Egyes szakmai szereplők — így a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke, Gazsi Attila — kiemelték, hogy a finanszírozási feltételek hirtelen vagy átgondolatlan szigorítása veszélyeztetheti a beszállítói láncokat és a készletfinanszírozást: „Kiszámítható finanszírozás nélkül nincs tervezés, beruházás, munkahelymegtartás és növekedés” – foglalta össze a rendezvényen elhangzott fő gondolatot.
Termelékenység, digitalizáció és a finanszírozás kapcsolata
Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a fenntartható növekedés kulcsa a kkv-k termelékenységének javítása. A 2010-es évek kedvező makrokörnyezete után a 2020-as évek elején a gazdaságot a magas kamatok, emelkedő infláció és energiaárak, valamint a stagnáló termelékenység jellemezte.
A KAVOSZ által megkérdezett több mint 2500 vállalkozásra kiterjedő felmérés szerint ugyanakkor óvatos optimizmus figyelhető meg, de a növekedés tartós beindításához négy strukturális probléma megoldása szükséges:
- a kereslethiány kezelése (a VOSZ Barométer és az MKIK–MNB konjunktúrakutatása szerint ez az első számú bizonytalansági tényező),
- a magas bér- és alapanyagköltségek,
- az uniós átlagtól elmaradó termelékenység,
- valamint a digitalizációs deficit.
A digitalizációs hiány különösen szembeötlő: míg az Európai Unióban a vállalkozások közel 20 százaléka alkalmaz valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást, a magyar kkv-knál ez az arány mindössze 10 százalék.
Hitelköltségek és hitelfelvételi aktivitás
A beruházásokat visszafogja a magas kamatkörnyezet: a cikk szerint Magyarországon az átlagos kkv-hitelkamatok körülbelül 8,5 százalékos szinten állnak, ami az EU egyik legmagasabb értéke. Összehasonlításul: Lengyelországban 6 százalék, Csehországban 5 százalék feletti, Szlovákiában és Szlovéniában az eurózónás tagállamokhoz mérten körülbelül 4 százalék körül vannak a kkv-hitelkamatok.
A hitelaktivitás alacsony: az elmúlt hat hónapban a cégek mindössze 5 százaléka vett fel hitelt, és csak körülbelül 20 százalékuk rendelkezik hitellel vagy tervezi annak felvételét — ez Magyarországot az uniós rangsor végére helyezi.
Ebben a piaci környezetben a Széchenyi Kártya Program fontos piaci rést tölt be, különösen a likviditás menedzsment és a rövid távú finanszírozás terén — többek között olyan vállalatok számára is, mint az Amurex, amelynél a program segített áthidalni az alapanyagárak 50–70 százalékos emelkedését.
Gazdaságpolitika és az euró 2031-es célja
A rendezvényen szó esett az euró 2031-es bevezetésének lehetséges hatásairól és feltételeiről. Madár István, a Portfolio vezető elemzője rámutatott, hogy az eurózóna-csatlakozás reális esélyéhez négy évig tartó, következetes és elkötelezett gazdaságpolitika szükséges — olyan időszak, amelyből az elmúlt harminc évben nem találni egyéves példát.
Madár hangsúlyozta továbbá, hogy a nominális stabilitás eléréséhez elengedhetetlen a vállalati ár- és bérpolitika átalakítása, valamint a magasan képzett munkaerő részarányának jelentős növelése, különösen a 25–29 éves korosztályban. Ugyanakkor a makrogazdasági helyzetben vannak pozitív jelek is: kedvező külső egyensúlyi pozíció, történelmi csúcson lévő devizatartalékok, és a várhatóan felszabaduló, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás, amely a helyreállítási terv benyújtásával hasznosítható.
Technológiai gyorsulás és a mesterséges intelligencia szerepe
Az előadásokon több szakértő — köztük Balogh Petya, a STRT Holding alapító-vezérigazgatója — is a mesterséges intelligencia gyorsuló fejlődésére hívta fel a figyelmet. Balogh szerint jelenleg évente nagyjából huszonhatszorosára nő az MI teljesítménye; ha ez a trend fennmarad, öt éven belül akár tízmilliószorosára is nőhet az MI-rendszerek tudása. A gyakorlatban az AI inkább a munkafolyamatok egyes lépéseit veszi át, nem pedig teljes állásokat: „a legfontosabb, hogy tudd, mit bízol rá, és a felelősség a végén a tied” — hangzott el az alapvető használati szabály.
A technológiai gyorsulás a vállalati életciklusok rövidülését is eredményezi: míg az 1900-as évek elején az 500 legnagyobb amerikai tőzsdei vállalat átlagéletkora közel 100 év volt, ma ez az érték 15 év alattira csökkent. Ennek megfelelően a gyorsan alkalmazkodó cégek élve maradnak, a lemaradók pedig rövid idő alatt kiszorulhatnak a piacról.
Kkv-sikertörténetek és gyakorlati tanulságok
A rendezvény kerekasztalán hazai példák szemléltették az adaptáció különböző formáit:
- A Kuube Hungary Kft. 2020 márciusában két fővel indult okos utcabútorok fejlesztésére, ma közel 20 fős fejlesztőcsapatot tartanak, termékeik több országban jelen vannak, és a gyártásuk a Foxconn figyelmének köszönhetően Komáromban sorozatgyártásban folyik.
- Az EPS-Global 2012-ben alapított vállalat 2016-ban 20 éves koncessziót írt alá egy kínai város parkolási rendszerére; a Covid miatti korlátozások ellenére a menedzsment online irányítással és üzleti modellváltással túlélte a válságot, és technológiai szolgáltatóként terjeszkedett tovább.
- Az Amurex Gm Hungária a Covid alatt egy hónap alatt 15 millió forintról 2,5 millió forintra csökkenő rendelésállományt élt túl gyors üzleti manőverekkel: házhozszállítás bevezetése és egy bisztró átalakítása bolttá. Az ügyvezető-tulajdonos a szűk haszonkulcsokra és a magas alapanyagárakra hívta fel a figyelmet, és elmondta, hogy a szektor érdekképviseletére mentes munkacsoport jött létre a Nemzeti Agrárkamara keretében.
A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták a pénzügyi tudatosság — például tulajdonosi tőkeképzés és munkavállalói lojalitási rendszerek — fontosságát a kulcsemberek megtartásához és a piaci kockázatok csökkentéséhez.
Következtetések
A rendezvény egyértelmű üzenete az volt, hogy a Széchenyi Kártya Program továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar kkv-k támogatásában, de önmagában a kedvező hitel nem oldja meg a strukturális problémákat. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazása, a termelékenység növelése, a hitelköltségek csökkentése és a következetes gazdaságpolitika mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek maradjanak és reálisan közelítsék meg az euró 2031-es bevezetésének célját.
