A Bosch kétévente megrendezett Connected World expóján, Berlinben autóipari szakemberek és robotikai szereplők beszélgettek arról, hogyan vezet a jelenlegi fejlesztési irány a teljesen önvezető járművekhez és hogyan alakítják át az ipari robotok a gyártást. A cikk alapjául szolgáló eseményről készült fotókat Világi Máté közölte a Telexen.
A biztonság elsődleges – a felhasználói bizalom kulcskérdés
A Bosch felmérése szerint az emberek 48 százaléka tartja a biztonságot a legfontosabb tényezőnek, és 44 százaléknak ez az első szempont, amit figyelembe vesznek új autó vásárlásakor. A korábbi évtizedek fizikai biztonsági kritériumaihoz – például karosszéria- és alkatrész-tartósság – most már erősen kapcsolódnak a szoftveres segédrendszerek és az autókba épített mesterséges intelligencia (MI) megbízhatósága.
A panelbeszélgetések konklúziója szerint a technológiába vetett bizalom növelésének egyik módja a fokozatos használat: ha több ember találkozik és használja a jelenlegi, jellemzően „kettes szintű” vezetéstámogató rendszereket és MI-funkciókat, akkor nőhet a társadalmi elfogadás. Andreas Carlsson, a Volvo vezetéstámogató rendszereinek fejlesztési vezetője rámutatott, hogy a gyártóknak óriási felelősségük van: sokkal könnyebb elveszíteni az emberek bizalmát, mint megszerezni azt, ezért fontos, hogy a kocsik a szalonból kihajtva megbízhatóan működjenek.
A beszélgetők elismerték, hogy lesznek olyanok, akik soha nem akarnak önvezető autóba ülni – akár a vezetés szeretete, akár a gépekbe vetett bizalmatlanság miatt. A széles körű elterjedéshez tehát az is szükséges, hogy az emberek kockázatot vállaljanak és engedjék, hogy a technológiát megtapasztalják; a hasonlat szerint ez hasonló a buszozáshoz vagy taxizáshoz, ahol a vezető képességeit sem ismerjük előre, mégis rendszeresen rábízzuk magunkat.
Az MI-k „hallucinációja” és a jogi felelősség kérdése
A konferencián elhangzott, hogy az autós MI-k korlátai hasonlóak lehetnek a nagy nyelvi modellekhez: néha „hallucinálnak”, azaz hibás vagy nem megbízható kimeneteket adnak. Ez potenciálisan súlyos következményekkel járhat, ezért a gyártók feladata ezen jelenségek kiküszöbölése, mielőtt az önvezető rendszerek széleskörűen elterjednének.
A panelon a jogalkotók szerepét is hangsúlyozták: szükség van világos szabályozásra arra vonatkozóan, ki a felelős, ha egy teljesen önvezető autó balesetet okoz — a sofőr, aki megbízott a rendszerben, vagy a gyártó, amely a szoftver biztonságosságát állította. A beszélgetésben példaként felmerült a Tesla megközelítése, amely bizonyos esetekben nem vállal felelősséget az önvezető funkciók használatáért, és ez csökkentheti azok kedvét, akik kipróbálnák a teljesen önvezető járműveket.
Humanoid robotok, munkahelyek és átképzés
Az expón nemcsak autókról volt szó: az MI, a gyártási folyamatok és a robotika is központi témák voltak. Stefan Hartung, a Bosch vezérigazgatója nyitóbeszédében demográfiai érvekre hivatkozva a humanoid robotok szükségességéről beszélt, különös tekintettel az elöregedő társadalmakra. Ugyanakkor ő és más előadók is elismerték, hogy számos technológiai akadály még megoldásra vár.
A beszélgetésekben gyakran előkerült a fejlesztések árnyoldala: az ipari szereplők többsége optimistán állt a munkahelyek átalakulásához, azt hangsúlyozva, hogy bár néhány foglalkozás megszűnhet, új munkalehetőségek is keletkeznek. A szerző azonban rávilágított egy fontos kérdésre: milyen idő- és költségráfordítást jelent átképezni például egy húsz éve dolgozó szinkrontolmácsot, targoncakezelőt, raktári munkást, reklámszövegírót vagy buszvezetőt? Nem világos, ki finanszírozza a hosszabb átképzési időszakot, és nem egyértelmű, mely szakmák válnak hosszú távon biztonságossá.
Miért „emberi” robotok?
A szervezők és kiállítók érvei szerint a humanoid formának gyakorlati oka is van: számos ipari környezetet emberek igényeihez építettek, így a humanoid jellegű robotok jobban elférnek és könnyebben kezelik azokat a feladatokat, ahol korábban emberek dolgoztak. Ezen túlmenően a gyártók abban is bíznak, hogy az emberek pozitívabban viszonyulnak a humán vonásokkal rendelkező tárgyakhoz, bár ezt a panel nem kutatásokkal, inkább szakmai megfigyelésekkel támogatta.
Összegzés — optimizmus és óvatosság egyszerre
Az eseményről kirajzolódó kép: a techcégek és ipari szereplők erős optimizmussal tekintenek mind a közeli, mind a távoli jövőbe, ugyanakkor többször szóba kerültek a globális ellátási láncok problémái, amelyek lassíthatják a fejlődést. A bemutatott fejlesztések — önvezetés, nagy adatmennyiség kezelése, ipari MI — sok szempontból ígéretesek, de a biztonság, a megbízhatóság, a szabályozás és a társadalmi hatások kezelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a technológia valóban hasznosuljon.
A rendezvényen való részvétel a Bosch költségén történt, a cikk tartalmába a cégnek nem volt beleszólása.
