A GKI 2025 júliusában végzett felmérést a hazai vállalatok körében a mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségéről; a megkérdezésre 390 cég válaszolt. A kutatás arra kereste a választ, hogy mely szektorok piacaira volt hatással az AI az elmúlt három évben, mennyire bíznak a cégek az új technológiában, és milyen mértékben használják azt napi működésük során.
Fő megállapítások
-
A válaszadó vállalatok 45%-a szerint az elmúlt három évben az AI egyáltalán nem hatott a piacukra. További 23% mérsékelt hatást érzékelt. 19% közepes, 9% erős hatásról számolt be, és csak 3% szerint alakította át teljesen a piacát a technológia.
-
Szektorális különbségek markánsak: a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben jelentősebb hatást hozott az AI, míg az iparban és az építőiparban jóval mérsékeltebb a változás.
Részletek ágazatonként
-
Szolgáltatások: a válaszadók közel fele érzékeli az AI hatásait; 22% számolt be jelentős vagy teljes piaci átalakulásról.
-
Kereskedelem: a vállalatok 41%-a tapasztalta legalább közepes mértékben az AI hatását; 13% érzékel nagymértékű vagy teljes átalakulást.
-
Ipar: közel 60% szerint az AI egyáltalán nem befolyásolta a piacukat; mindössze 6% jelzett erős vagy nagyon erős hatást.
-
Építőipar: több mint 60% állította, hogy az AI nem alakította át piacát, ugyanakkor 13% érdemi hatást jelzett.
Ezek az eltérések a felmérés szerint elsősorban az egyes ágazatok tevékenységi jellegéből fakadnak: nem a vezetői attitűdök különbözősége magyarázza a lassú adaptációt az iparban és az építőiparban, hanem maga a munkafolyamatok természete, amely korlátokat szab a technológia bevezetésének.
Mennyire alkalmazható az AI a vállalati feladatokban?
-
A válaszadó cégek 8%-a szerint a mesterséges intelligencia szinte minden tevékenységben hasznosítható, további 16% úgy vélte, hogy a feladatok nagyobb részébe bevonható.
-
38% közepes, 25% pedig csak kis mértékű hasznosíthatóságot lát; 13% pedig egyáltalán nem tartja alkalmazhatónak.
Szektorszinten a szolgáltató szektorban a legmagasabb azok aránya, akik szerint a feladatok nagy részébe be lehet vonni az AI-t (37%). A kereskedelemben ez az arány 20%, az iparban 15%, az építőiparban 8%.
Bizalom és megbízhatóság
A cégvezetők megosztottak az AI által generált tartalmak megbízhatóságát illetően: 9% szerint egyáltalán nem megbízhatóak az ilyen tartalmak, 19% enyhén pesszimista. A válaszadók 47%-a elfoglalja a semleges álláspontot, 22% mérsékelten optimista, és mindössze 2% nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben megbízhatónak tartja az AI-val készített tartalmakat.
Következtetés: kétsebességes AI-elterjedés
A GKI elemzése szerint a magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom zajlik: a szolgáltató szektor gyorsan halad előre, a technológiát intenzíven integrálja folyamataiba, míg az ipar és az építőipar többsége egyelőre alig érzi a változást. A cégek közel fele még semmilyen piaci hatást nem tapasztalt az AI terjedéséből, és a technológia iránti bizalom általánosan alacsony. A lassabb adaptáció hátterében elsősorban a tevékenységek természete áll, ami egyszerre jelzi a bevezetés akadályait és a fejlesztők számára kínálkozó piaci potenciált.
Elemzés szerzője: Mihályi Máté Kutatási terület: gazdaságpolitika, makrogazdaság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás, elsősorban kelet-közép-európai fókusz.
