Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban zajló mesterséges intelligencia-szabályozás felgyorsult, és a kormány valamint a vezető AI-laborok közötti informális egyeztetések a nyilvánosság előtt is látható eredményeket hoztak: OpenAI és Anthropic legújabb, legnagyobb teljesítményű modelljei a széles körű kiadás előtt kormányzati engedélyt vagy jóváhagyásszerű visszajelzést kaptak. Ez a fejlemény néhány hónappal korábban még elképzelhetetlen lett volna.
Miért számít ez?
A háttérben zajló tárgyalások rávilágítottak arra, hogy a szabályozási keretek hiánya és a technikai kapacitás alacsony szintje miatt a kormány és az ipar részéről is improvizációra kényszerültek. Az eljárásokban megjelentek exportkorlátozásra tett fenyegetések, engedélyezési követelmények és számos ügynökséggel folytatott egyeztetés — olykor ellentmondó álláspontokkal.
Korábbi lépések és az ellentmondások
A Biden-kormányzati időszakban kiadott AI végrehajtói rendelet megkövetelte, hogy a cégek osszák meg a biztonsági vizsgálati eredményeket, beleértve azt is, hogy a modellek mennyire sérülékenyek a beépített védőkorlátok kijátszására (a „jailbreaking” vagy safety bypassing). Ezt a kérdést emelte ki példaként az Amazon nemrégiben, és végül részben ez vezetett ahhoz, hogy Anthropic elleni exportkorlátozások léptek életbe.
A jelenlegi Trump-adminisztráció eltörölte a Biden alatt bevezetett kötelező jelentési követelményeket, ugyanakkor a hatóságok egyes eseteiben mégis erős nyomást gyakoroltak az iparra a biztonsági aggályok kezelése érdekében. Amikor az Anthropic ügye éleződött, nem volt egységes, elfogadott módszertan arra, hogy a „jailbreaking” vagy más biztonsági kitekintések milyen súlyosságúak számítanak riasztónak — egy, az üggyel tisztában lévő forrás szerint egy szabványosított értékelési keret megléte talán elkerülhette volna az exportkorlátozásokat.
Álláspontok és kritikák
Asad Ramzanali, a Biden-kormányzati techszféra egykori tisztviselője rámutatott, hogy a világ más részein a jogalkotók adatvédelmi szabályokat, versenyjogi frissítéseket és átláthatósági intézkedéseket vezettek be, míg az Egyesült Államok elmaradt ezektől a lépésektől. "Nem tettük meg ezeket" — mondta Ramzanali, utalva arra, hogy az ország nélkülözte a stabil alapot az AI-szabályozás kiépítéséhez.
Kevin Frazier, a Cato Institute kutatója és a Texas Egyetem AI és jog programjának igazgatója szerint a kormány eleve nem volt képes megfelelően toborozni és megtartani a technikai szakértelmet: kevesebb mint 1 százaléknyi AI doktori fokozattal rendelkező szakember kerül a kormányzati pozíciókba. Emellett olyan ügynökségek, mint a Cybersecurity and Infrastructure Security Agency (CISA) és a Center for AI Standards and Innovation (CAISI) részben marginalizálva és alulfinanszírozva működnek. A CAISI működési költségvetéséről Frazier szerint jelenleg 15 millió dollár áll rendelkezésre, miközben a Trump-adminisztráció AI-cselekvési terveinek teljesítéséhez évente körülbelül 84 millió dollárra lenne szükség — ezt az Institute for Progress jelezte.
Frazier hangsúlyozta, hogy nem létezik egyetlen, egyszerűen helyes válasz az AI kormányzására, de számos rossz megoldás van: a technikai tudás hiánya és a nyilvánosság bizalmának elégtelen kiépítése ezek közé tartozik. Szerinte a kormány tanulhatott volna állami kezdeményezésekből, például Oklahoma ingyenes AI-írástudási programjából, Utah szabályozási „homokozóiból” (regulatory sandboxes) és Massachusetts adatkezelési gyakorlatából.
Kongresszusi kudarcok is tetten érhetők: fontos, átfogó AI-biztonsági törvényjavaslatok nem keltek életre, így a szövetségi szintű jogi keretek hiánya egyedileg kialakuló, alkalmi szabályozási megoldásokhoz vezet.
Rep. Josh Gottheimer (D-N.J.) az Axiosnak azt mondta: „Jelenleg túl nagy a zűrzavar a Fehér Ház AI-átvilágítási folyamatával kapcsolatban — mind az ország, mind vezető AI-fejlesztőink számára.”
Az ipar nézőpontja
OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman a CNBC-nek azt mondta, hogy a vállalat és a kormány közötti tárgyalási folyamat „nagyon produktív” volt a GPT 5.6 széles körű kiadása előtti egyeztetések után. Hozzátette, hogy ez volt az első alkalom a cégnél az ilyen szintű kormányzati átvilágításon való részvételre, és tanulni fognak a folyamat javítása érdekében.
Altman és mások is hangsúlyozták: a cégeknek magabiztosnak kell lenniük a biztonsági állításaikban, mert ha ezek nem állnak meg, gyorsan felerősödhet a nyilvános és hatósági bizalmatlanság.
A Fehér Ház keddi közlése szerint nem hagyták jóvá, és nem is utasították el OpenAI modellkiadásának döntését.
Mit figyelünk tovább?
A kormány és az ipar tovább dolgozik a júniusi AI végrehajtói rendelet által előírt önkéntes keret kialakításán. A rendelet szerint ez a keret augusztus 1-jéig esedékes. Eközben a korábbi Biden-kormány által a Defense Production Act (DPA) alá helyezett, kötelező nyilvánosságra hozatali követelményeket egyes szereplők túlkapásnak tekintették; a Trump-adminisztráció ugyanakkor a DPA-t nem alkalmazta erre, és azt állítja, hogy a kibervédelmi végrehajtói rendelet rendelkezései önkéntesek.
A közelmúlt exportkorlátozási lépései, a „jailbreaking” körüli vita és az alacsony állami technikai kapacitás miatt az ipari szereplők ma jó okkal törekednek a kormány jóindulatának elnyerésére — de a szakértők szerint hosszabb távon átfogó jogi és intézményi alapokra lenne szükség a hasonló, utólagos intézkedések elkerüléséhez.
