Több brit PR-ügynökség arról számolt be, hogy ügyfeleik ragaszkodnak ahhoz, hogy minden terméket és fejlesztést „AI”-ként pozícionáljanak, még akkor is, ha a mögöttes technológia nem indokolja azt. A gyakorlat nyomán egyes ügynökségek már megtagadják az efféle sajtóanyagok továbbítását vagy aktív népszerűsítését.
Konkrét példák és üzenetek
A beszámolók szerint az amerikai cipőmárka, AllBirds, a közelmúltban GPU-k vásárlásáról adott hírt, ami például azt a célt szolgálhatja, hogy a vállalat megjelenhessen az „AI” narratívában. Egyes sajtóközleményekben olyan termékekről számoltak be, mint „AI kosárlabdakosarak” vagy a metróperonokon a nőket védő „AI lézerek” — ezek az ügyek illusztrálják, hogy a címke hogyan terjed el széles körben.
Egy ügynökségigazgató szerint a kiküldött „AI” történetek mintegy fele olyan volt, amit inkább nem tett volna nyilvánossá, ami azt jelzi, hogy a címke gyakran túlmegy a valós tartalmon.
Miért fontos ez?
Az elmúlt tíz évben a „data-driven” vagy „platform” jelzők voltak népszerűek, és ezek felcímkézése gyakran növelte egy termék vagy vállalat megítélését. A mostani helyzetben azonban az „AI” mint fogalom mindkettőt felülírta: aki nem tud valamilyen módon AI-hoz kapcsolódni, az gyakran láthatatlanná válik a vezetőség és a befektetők szemében. Ennek következménye, hogy akár egy cipőmárka is GPU-kon vásárolhat túl, vagy egy kézi padlószkennerről átnevezett, „AI-vezérelt” megoldásként kommunikálnak.
Amikor a PR-ipar — amely korábban például az NFT-kampányokat is aktívan értékesítette — most nyilvánosan visszautasít bizonyos AI-címkével ellátott anyagokat, az sok szakember szerint azt jelzi, hogy a buzzword megint túlnőtte a valós tartalmat.
Következtetés
A PR-agenciák ellenállása arra mutat, hogy az „AI” jelző túlzott és gyakran indokolatlan használata szakmai aggályokat kelt. Ez a jelenség hatással lehet a piac megítélésére: ha egy iparág, amelynek dolga a történetek eladása, elkezd visszautasítani bizonyos narratívákat, azt egyesek piaci jelzésnek tekintik.
