António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára azt állította, hogy a mesterséges intelligencia (MI) olyan rendkívül gyors ütemben fejlődik, amelyet egyetlen szereplő sem tud követni, és ezért globálisan összehangolt szabályokra van szükség a technológia kockázatainak csökkentéséhez. Guterres ezt hétfőn jelentette be Genfben, az MI-ről tartott első kormányzati szintű globális tanácskozás megnyitóján.
A főtitkár kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet átalakítani a gazdaságot és a munka világát, befolyásolhat választások kimenetelét, és hatással lehet a nemzetközi biztonság egyensúlyára. Hangsúlyozta, hogy a fejlődés ütemével még a technológia fejlesztői sem tudnak lépést tartani, ezért az innovációhoz elengedhetetlenek a védőkorlátok: „ha a mesterséges intelligencia ilyen hatalmas erejű lesz, akkor irányítani kell” – fogalmazott.
Guterres szerint az emberiség választása nem a technológia vak követése vagy az attól való rettegés között kell, hogy legyen, hanem az átgondolt és szervezett irányítás és a véletlenszerű sodródás között. A szabályozás tervezésénél elsősorban a biztonságot, az emberi jogok tiszteletben tartását, a fejlődő országok kapacitásainak megerősítését és a transzparenciát kell szem előtt tartani.
Különösen fontosnak nevezte a gyerekek védelmét: nem szabad megengedni, hogy mesterséges intelligenciával szexuális jellegű képeket hozzanak létre gyermekekről, és biztosítani kell, hogy ha egy gyermek bajba kerül, a rendszer valódi emberi segítség felé irányítsa. Figyelmeztetett azokra az esetekre is, amikor gépek magukat barátként mutatva képesek megtéveszteni fiatalokat: „nem szabad hagyni, hogy a gyerekek egy szabályozatlanul működő mesterséges intelligencia kísérleti nyulai legyenek” – mondta.
A főtitkár által ismertetett kockázatok közé tartozik, hogy a fejlett MI‑kapacitások egy szűk kör kezében koncentrálódnak, valamint hogy a generált tartalmak veszélyeztetik a tények és információk integritását. Ugyanakkor elismerte, hogy a technológia előnyöket is hozhat: felgyorsíthatja a fejlődést, javíthatja az egészségügyi ellátást és könnyebbé teheti az oktatáshoz való hozzáférést.
A genfi tanácskozás két napos, és a megnyitó szerint nem a megállapodás megkötése a célja, hanem az, hogy a küldöttek megvitassák, miként lehetne szabályokat bevezetni a mesterséges intelligencia potenciális ártalmainak csökkentésére és lehetőségeinek kihasználására. A delegációk áttekintik annak a, 40 szakértőből álló tudományos testületnek a jelentését, amely az MI‑ről készült első független vizsgálat eredményeit tartalmazza.
A tanácskozáson elhangzottak szerinti nemzetközi, összehangolt megközelítés célja, hogy a szabályozás egyszerre biztosítsa a biztonságot és az emberi jogok tiszteletben tartását, miközben segíti a fejlődő országokat abban, hogy építsék saját kapacitásaikat és átlátható módon működtessék az MI‑rendszereket.
Miért számít ez
A genfi esemény és a nemzetközi vita iránya meghatározhatja, hogy milyen alapelvek és mechanizmusok mentén próbálják meg korlátozni az MI‑hez kapcsolódó kockázatokat és egyúttal biztosítani annak előnyeit. A hangsúly a gyerekvédelem, a transzparencia és az egyenlő hozzáférés erősítésén van, miközben a nemzetközi közösség a szabályok formáját és hatókörét vitatja meg.
(Oldalán: a címlapkép illusztráció.)
