A 2026‑ra tervezett tőzsdei bevezetések összértéke meghaladja a 4 billió (trillion) dollárt, és ennek több mint kétharmadát három mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalat adja: a SpaceX, az Anthropic és az OpenAI. A Concorde junior elemzője, Alberti Bálint írását ismertető cikk a tőzsdetörténeti tapasztalatok alapján elemzi, milyen piaci következményekkel járhat egy ilyen kibocsátási dömping.
Mekkora a pipeline és kik a legnagyobb szereplők?
A BCA Research 2026 júniusában megjelent jelentése szerint a tervezett listázások összesített értékelése meghaladja a 4 billió dollárt, ami az S&P 500 jelenlegi piaci kapitalizációjának közel 6 százalékát teszi ki. A jelentés szerint, ha a várakozásoknak megfelelően az átlagos közkézhányad (free float) körülbelül 6 százalék lesz, akkor ez mintegy 200 milliárd dollárnyi új részvénykínálatot jelenthet a piacon.
A pipeline erősen koncentrált: a három legnagyobb vállalat a SpaceX (1 750 milliárd dollár), az Anthropic (965 milliárd dollár) és az OpenAI (865 milliárd dollár), amelyek önmagukban a tervezett összértékelés több mint kétharmadát adják. Mindhárman a listázást követően az S&P 500 25 legnagyobb vállalata közé kerülnének. Emellett a Databricks (100 milliárd dollár), a Stripe (91,5 milliárd dollár) és a Revolut (75 milliárd dollár) további feltűnő pályázók a piacra lépők között.
Miért most történik ez? Piaci háttér
A gazdasági és piaci környezet jelenleg támogató: a tőzsdék jól teljesítenek, a befektetők hajlandóbbak magasabb árat fizetni, a finanszírozás könnyebben hozzáférhető, és a gazdasági aktivitás élénkülése is hozzájárul a kedvező környezethez. A BCA becslése szerint ezek a feltételek önmagukban évente akár 750 milliárd dollárnyi új tőzsdei kibocsátást is indokolhatnának.
Mit mutatnak a történelmi tapasztalatok?
A BCA Research körülbelül 40 évre és közel 12 000 IPO adatra támaszkodó vizsgálata szerint a nagy volumenű kibocsátási hullámok általában mérsékelhetik a részvénypiac következő egyéves hozamát. A vizsgált időszakokban az S&P 500 medián hozama körülbelül 8 százalékra csökkent, és minden ötödik alkalommal negatív teljesítmény is előfordult. Ennek egyik magyarázata, hogy az új kibocsátások ugyanazért a befektetői tőkéért versenyeznek, és rendszerint akkor bukkannak fel nagy számban, amikor a piaci hangulat eleve optimista és az értékeltségek magasak.
A medián teljesítmény sok ágazatban és időtávon elmarad a szélesebb piacétól: az IPO‑kutatások egyik ismert megállapítása, hogy az újonnan listázott cégek hosszú távon jellemzően alulteljesítenek.
Mit tanít a 2021‑es unicorn‑kohorsz?
A szerző saját, 47 amerikai technológiai unikornist vizsgáló empirikus kutatása szerint a 2021‑es kohorsz jelentősen alulteljesítette a piacot a bevezetést követő években. Az elemzés szerint ezekből a vállalatokból álló portfólió öt év alatt kumuláltan mintegy 60 százalékot veszített értékéből, miközben a NASDAQ–100 közel 95 százalékkal nőtt.
A pályákat két szakaszra lehet bontani: az első időszakban a túlzott eufória és a magas árazások korrekciója volt a fő mozgató (erős árfolyamesés), míg a későbbi szakaszban a vállalatok fundamentumai — méret, profitabilitás, növekedési profil — egyre nagyobb szerepet kaptak.
Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy a bevezetés utáni kezdeti gyengeség egyszerre tükrözi az árazási korrekciót és a vállalatok strukturális kockázatait; idővel e tényezők relatív súlya eltolódik.
Következtetések a 2026‑os hullámra nézve
Az összegzett történelmi adatok és a 2021‑es előzmény több ponton is hasonló tanulságra vezetnek. Először is reális kockázat, hogy a tőzsdei bevezetést követő időszakban gyengébb részvényteljesítmény jelentkezik az újonnan kibocsátott cégeknél. Másodszor: bár a jelenlegi piac képes lehet felszívni a kínálatot, a kínálati nyomás később is megjelenhet — például a korai befektetők fokozatos kiszállásán és az új lehetőségekért folytatott versenyen keresztül.
A legfontosabb tanulság azonban az, hogy a bevezetést követő rövid‑ vagy középtávú gyengébb teljesítmény önmagában nem jelenti az AI‑befektetési narratíva végét. A 2021‑es példából következő forgatókönyv szerint előfordulhat, hogy az újonnan piacra lépő vállalatok először a túlzott optimizmus korrekcióját szenvedik el, és csak később kezdik őket a fundamentumaik alapján értékelni. Ha ez ismétlődik, akkor a 2026‑os AI‑listázások esetleges gyengébb periódusa az IPO‑ciklus természetes velejárója lehet, nem pedig az AI‑forradalom végét jelző figyelmeztetés.
Címkék: IPO, mesterséges intelligencia, tőkepiac, SpaceX, Anthropic, OpenAI, 2026, S&P 500
