A VIG Alapkezelő havi értékelése szerint az elmúlt hónap fő piacbefolyásoló tényezői az AI-infrastruktúra beruházási ciklusának további felgyorsulása és az iráni konfliktusból eredő energia- illetve geopolitikai kockázatok voltak. A félvezető szektor erőteljesen emelkedett, miközben az energiaár-sokk és a magasabb hosszú kötvényhozamok jelentős kihívást jelentenek a makrogazdasági kilátásokra és a részvénypiacok szélesebb rétegeire nézve.
Részletes piaci helyzet
-
Félvezetők és AI: A mesterséges intelligencia terén bekövetkező beruházási hullám a félvezető szektort gyors felfelé mozgatta. A Philadelphia Semiconductor index a 200 napos mozgóátlag jelentős felülmúlását mutatta, hasonló szintre csak 1995-ben és a 2000-es dotkom buborék csúcsán emelkedett. Elemzők többször felfelé módosítják az AI-cégek tőkeberuházási (capex) előrejelzéseit; ezek egyre nagyobb hányada hitelből finanszírozódik. A félvezető- és chipgyártó vállalatok eredményei rendre felülmúlták az előzetes várakozásokat.
-
Energia és geopolitika: Az iráni feszültségek energiaár-sokkot hoztak, ami rontotta a makroképet: az április–májusi inflációs adatok rendre meghaladták a várakozásokat. Hónap végére előrehaladás történt az iráni blokád kérdésében, de az uránkészletek elhelyezése és a Hormuzi-szoroson beszedett „útdíj” kérdései még nem tisztázódtak.
-
Monetáris politika és kötvényhozamok: Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed élére Kevin Warsh került, akit piaci megítélés szerint az elődjénél „héjára” jellemzőbbnek tartanak. A kamatcsökkentési várakozások eltűntek, és a piaci szereplők inkább a kamatemelést tartják reálisnak. A hosszú kötvényhozamok emelkedése egyre nagyobb kockázatot jelent az egyes részvénypiac-szegmensekre; az S&P 500 egyszerre mutat extrém koncentrációt és szélesebb körű alulteljesítést.
-
Japán: A negyedéves GDP-növekedés erősebbnek bizonyult az előzetes vártnál, melyben az export — elsősorban félvezető eszközök — fontos szerepet játszott. A Bank of Japan kamatpályájának jövője kérdésessé vált az alacsony, 1,4%-os inflációs adat után; közben a hosszú kötvényhozamok közel 3%-os történelmi csúcsra emelkedtek. A Softbank–OpenAI kitettség révén a japán részvénypiac a hónap végére az egyik legjobb regionális teljesítményt nyújtotta.
-
Dél-Korea és Kína: Dél-Korea az AI-hardver történet egyértelmű nyertesévé vált; a szöuli Kospi index abszolút csúcsra emelkedett, és az egyik legjobban teljesítő globális index lett az évben. Kínában azonban az áprilisi makroadatok gyengébbek voltak: a kiskereskedelmi forgalom alig bővült, az ipari termelés elmaradt a várakozástól, és az autóértékesítések 2022 óta nem látott mélypontra estek. A Trump–Xi csúcstalálkozón elsősorban agrártermékek és energia vásárlásáról született megállapodás; chipügyekben konkrét egyezség nem született. Helyi tőzsdéken pozitívan fogadták az Alibaba és a Baidu AI-chipfejlesztési bejelentéseit.
-
Eurozóna és autóipar: Az eurozóna gazdasági teljesítményét az energiaár-sokk beárnyékolta: a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) mozgásait a megnövekedett energiaköltségek felülírták, a szolgáltató szektorban is negatív meglepetések érkeztek. Az Európai Központi Bank júniusi kamatemelése egyre kevésbé valószínű, miközben a bérdinamika kontroll alatt maradt. Az autóipar terén vegyes képet láthatunk: az összesített értékesítés három hónapja emelkedő trendet mutat, az elektromos járművek (EV) piaca bővül, ugyanakkor a Ferrari elektromos modelljének bevezetésére kereskedési szempontból negatív reakció érkezett.
-
Egyesült Királyság és régió: Az Egyesült Királyságban kormányzati bizonytalanság alakult ki; a munkáspárti Keir Rodney Starmer várható lemondásával összefüggésben a font nyomás alá került, és a hedge fundok nagy sterling-short pozíciókat építettek. A közép-európai piacok kettős nyomás alatt álltak: a globális hozamok emelkedése és a magas energiaárak kockázatkerülést váltottak ki a helyi eszközökben. A forint az idei évben mintegy 7%-kal erősödött a dollárral szemben, ami a relatív kamatpozíciónak és a regionális kockázat stabilizálódásának tudható be.
Hazai banki és régiós fejlemények
Az OTP Bank első negyedéves eredménye pozitív meglepetést hozott: a konszolidált nettó eredmény 177 milliárd forint volt, míg a korrigált profit 324 milliárd forint, mindkettő meghaladta a konszenzust. Régiós szinten a legfontosabb kockázat továbbra is az energiaárak tartósan magas szintje és annak fogyasztói illetve fiskális hatásai.
VIG Alapkezelő modellportfóliójának devizakitettsége
A VIG Alapkezelő által bemutatott, közepes kockázatvállalású, középtávú modellportfólió devizára vonatkozó aktuális kitettségei:
- HUF kitettség: 24,9%
- EUR kitettség: 33,2%
- USD kitettség: 33,2%
- Egyéb devizás kitettség: 8,7%
Az eszközallokáció tájékoztató jellegű, és a közölt írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlatnak.
Következtetés
A VIG Alapkezelő értékelése szerint a piacokat jelenleg a technológiai—különösen az AI és félvezető—beruházások gyorsulása, valamint az energiaárak és geopolitikai feszültségek együttes hatása alakítja. Ezek a tényezők rövid és középtávon is jelentős volatilitást és aszimmetriát teremthetnek a különböző régiók és szektorok teljesítményében.
