Sokféle szereplő — szerzők, újságírók, alkotók, tudósok, akadálymentesítéssel foglalkozó csoportok, jogi szakértők, könyvtárosok, közgazdászok és üzleti vezetők — nyilvánosan azt állítja, hogy a hosszú ideje fennálló fair use‑elveket érvényesíteni kell a mesterséges intelligencia (AI) modellek képzésénél. Ezek az érintettek baráti, azaz amicus curiae beadványokban foglalták össze érveiket a bíróság számára.
A beadványok közös állítása az, hogy a fair use évtizedek óta ösztönzi az innovációt, amely széles körű közhasznot eredményezett — többek között orvosi és tudományos áttöréseket, valamint új technológiákat, amelyek pozitívan érintettek sok embert, köztük szerzőket és újságírókat.
Főbb érvek a beadványokban
- A beadványírók szerint az AI‑képzés során használt szerzői jogi anyagok felhasználása alapvetően más célt szolgál, mint az eredeti művek piaci forgalmazása; a modellek tanítása nem helyettesíti az eredeti művek elérését a nyilvánosság számára.
- Több amicus kéri a bíróságot, hogy utasítsa el a jogosultak azon próbálkozását, amely a szerzői jog jogkörét a hagyományos határokon túl kívánja kiterjeszteni. Konkrétan elutasítanák azt az elképzelést, hogy a „piaci hígulás” — azaz az, ha az új, nem jogosulatlan kimenetek összességében versenyt jelentenek a meglévő műveknek — a 17 U.S.C. § 107(4) szerinti megítélhető piaci kárnak minősüljön.
- A fair use elveinek alkalmazása lehetővé teszi olyan transzformatív technológiák fejlődését, amelyek közhasznot hoznak, és nem azért vannak, hogy a jogtulajdonosokat a versenytől megvédjék.
Különböző érintett csoportok és szereplők nézőpontjai
Az American Council of the Blind, az Association of Research Libraries, az American Library Association, a Consumer Technology Association és a Business Software Alliance közös beadványa hangsúlyozza, hogy a fair use támogatja a kutatók, nyelvészek, orvosok, tanárok, fogyatékossággal élő olvasók és kis szereplők (például startupok és független alkotók) hozzáférését azokhoz az eszközökhöz és tudáshoz, amelyekkel az AI rendszerek működnek. A beadvány szerint a fair use korlátozása nemcsak az AI‑t fejlesztő intézményeket, hanem azok felhasználóit is hátrányosan érintené.
Egy másik érv az, hogy az új művek piaci sikeressége és az eredeti művek értékének csökkenése közötti verseny általában kívül esik a szerzői jog oltalmán: a szerzői jog arra szolgál, hogy védje a védett kifejezést, nem pedig azt, hogy védje a jogosultakat a piaci versenytől.
Startupok, független alkotók és gyakorlati példák
Számos beadvány kiemeli, hogy a startupok és független alkotók számára a nagy alapmodellek (foundation models) képzése nem az eredeti művek reprodukciójára irányul, hanem általános célú eszköz létrehozására, amelyet mások különféle célokra hasznosítanak. Az ilyen modellek kimenetei nem hasonlítanak érdemben azokra a közbenső másolatokra, amelyeket a képzés során a rendszerek létrehoznak.
Két független alkotó, Sarah Rose Siskind (zeneszerző, előadóművész) és Michael Wall (zenész, szerző, humorista), arról számolnak be, hogy az AI valójában kiterjeszti alkotó munkájukat és segít üzletük működtetésében. Mindketten azt állítják, hogy az AI leegyszerűsíti az adminisztratív feladatokat, csökkenti a költségeket, és több időt hagy az alkotótevékenységre; egyikük sem látja az AI‑t a kreativitás helyettesítőjeként.
Jogtudományi és társadalmi következmények
Egy pulitzer‑díjas újságíró és egy jogi professzor által benyújtott beadvány szerint az OpenAI újságcikkek felhasználásával történt modellképzése nem sértette a felperesek racionális kereskedelmi várakozásait: a kiadók továbbra is kizárólagos joggal rendelkeznek cikkeik fogyasztói értékesítésére. A beadvány arra figyelmeztet, hogy a fair use szűkítése különösen káros lenne a tudomány és a hasznos művészetek előmozdítására irányuló alkotó céljára, és hátráltatná a kutatásokban és újságírásban az LLM‑ek által már most nyújtott előnyöket.
A döntés tétje
A beadványok közös álláspontja az, hogy ha a bíróság a felpereseknek adna igazat, az túlmutatna azon a szűk monopolon, amelyet a Kongresszus eredetileg a szerzői joggal biztosítani kívánt. Egy ilyen döntés veszélyeztetné azokat a technológiákat, amelyek hatalmas mennyiségű információ terjesztésére képesek, és visszaverné azokat az új gondolkodásmódokat és alkotásokat, amelyeket az AI eszközök lehetővé tesznek.
A teljes beadványok nyilvános bírósági iratként elérhetők a per aktáiban; a szóban forgó amicus érvek számos területet — jogi, gazdasági, akadálymentesítési és gyakorlati alkotói tapasztalatokat — ölelnek fel annak érdekében, hogy a fair use AI‑képzési alkalmazását megerősítsék.
Összegzés
A beküldött baráti beadványok több oldalról érvelnek amellett, hogy az AI‑képzéshez való fair use‑alkalmazás megőrzése a közérdeknek megfelel: támogatja a tudományos fejlődést, a fogyatékossággal élők hozzáférését, a startupokat és független alkotókat, valamint megőrzi a szerzői jog és az innováció közti egyensúlyt.
