OpenAI megpróbálja átkeretezni a közbeszédet az AI-infrastruktúráról és a szabályozásról: adatközpontjait „compute campus”-nak, azaz számítási kampuszoknak hívja, és közösségi visszajelzéseket kér ezek építéséről. A vállalat emellett azt javasolja, hogy az AI-szabályok működjenek hasonlóan a sebességhatárokhoz az autóknál, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia a mindennapi életben is segít az embereknek, és globális AI-standardelemek mellett érvel — ezt elsőként az Axios közölte.
Többirányú politikai nyomásgyakorlás
OpenAI politikai kommunikációja több elemből áll: a terminológia megváltoztatása mellett a cég egy kötelező AI-tesztelési törvényjavaslatot is támogatna, amely elérhetővé tehet 60 szavazatot az Egyesült Államok Kongresszusában az ügyek átlépésével. A cég továbbá támogat bizonyos állami AI-törvényeket, és nemrégiben két kaliforniai „frontier AI” biztonsági javaslat mellett lobbizott.
Chris Lehane, OpenAI vezető lobbistája a Semafornak adott interjúban azt mondta, hogy a vállalat pozíciói — az infrastruktúra elnevezésétől a „az emberek irányítsák a technológiát” típusú szabályozási álláspontig — „tartósak” lesznek, még ha ezért "magányos pozícióban" is találják magukat. Lehane szerint ősszel és télen számos állami törvényjavaslat várható, és felmerül a kérdés, hogy a Kongresszus és a Fehér Ház átengedi-e a szabályozási kontrollt. Azt is hozzátette, hogy OpenAI tárgyalt Ted Lieu képviselővel (D-Calif.) az általa júliusban javasolt AI „kill switch” törvényről, és hamarosan „következő lépésekről” számol be a tinédzserek számára biztonságosabb termékek ügyében.
Kritika és bizalmatlanság a szakmai és politikai körökben
A kezdeményezés sok kritikát kapott: AI-biztonsági szószólók és politikusok egyaránt kételkednek abban, hogy a változtatások őszinték vagy csupán imázsmentő lépések. Brad Carson, volt oklahomai demokrata képviselő és az Americans for Responsible Innovation társalapítója és elnöke azt mondta: „Ha azt hiszik, hogy orwelli névváltoztatásokkal meg tudják változtatni az AI-vitát, kudarcra vannak ítélve.”
A texasi demokrata képviselő, Greg Casar X-en azt írta: „Az AI lesz a legfontosabb kérdés 2028-ban. És aki az OpenAI lobbistáját hallgatja tanácsért, veszíteni fog.” Alex Bores, New York állami képviselője, aki korábban az AI-ipar célkeresztjébe került kongresszusi jelölése során, úgy vélte, Lehane lépései a Trump-kormányzattal való legjobb megállapodás elérését szolgálják, miközben örvendetesnek nevezte, hogy a vita a kontrollról és a köz érdekeltségéről szól.
Keresztpárti kompromisszum szükségessége
Elemzők és lobbi szakemberek szerint, ha a demokraták jövőre előrelépést akarnak elérni az AI-szabályozásban, együtt kell működniük a republikánusokkal, ami kompromisszumot és mérsékelt álláspontot igényel. Joseph Hoefer, a Monument Advocacy vezető AI-tisztviselője a Semafornak azt mondta: szerinte mások is követni fogják OpenAI példáját, mert a politikai számítások ezen az irányon mennek. Hozzátette: bár az iparág eddig sikeresen érvelt a könnyebb szabályozás mellett, a közvélemény-kutatások korlátokat mutatnak, és nehezebb fenntartani a „hagyományos kéz-elhagyos” üzenetet, amikor a választók azt kérdezik, ki tartja kézben az irányítást.
Hoefer szerint az AI-vállalatok célja, hogy a törvényhozóknak olyan érvet adjanak, amelyet vissza tudnak vinni választóikhoz az AI-befektetések mellett.
Miért számít mindez
OpenAI névváltoztatási és politikai kommunikációs kísérletei a szélesebb vitába illeszkednek arról, hogyan lehet egyensúlyt találni a technológiai innováció ösztönzése és a közbiztonság, viselkedés- és adatvédelmi kockázatok kezelése között. A vita kimenetele befolyásolhatja, hogyan szabályozzák az AI-t állami és országos szinten, és milyen szerepet játszanak az ipari szereplők a szabályozási keretek kialakításában.
