Huawei, Kína legnagyobb mesterséges intelligencia (AI) chipgyártója, az ország olcsó és bőséges energiaforrásaira építve adatközpontokat hoz létre. U.S. exportkorlátozások miatt azonban teljesítményben és energiahatékonyságban is le van maradva amerikai riválisától, az Nvidia-tól. A Horinger (Inner Mongolia) telephelyét a cikk szerzői műholdfelvételek és nyilvános források alapján elemezték, és ebből következtetéseket vontak le a kapacitásról és a jövőbeli bővülésről.
A Horinger campus felépítése és hűtési infrastruktúrája
A Huawei Horinger kampusza a Horinger New Area három zónájából áll: West, South és North. Műholdképek azt mutatják, hogy a területen falvakat bontottak el adatközpont-építés miatt. Huawei-dokumentumok szerint a helyszínen „hypernode” szervereket telepítenek, amelyek elsősorban nagy modellek képzésére és inferenciára vannak optimalizálva, ami arra utal, hogy a campus jelentős része AI-feladatokra specializált.
Kereskedelmi, nagyfelbontású műholdfelvételeket vásároltak a zónákhoz, és ez alapján hűtőberendezésekre támaszkodó modellt alkalmaztak: a látható hűtőegységek típusa, mérete és száma alapján becsülték a hulladékhő-eltávolítási kapacitást, és ebből számolták vissza az IT teljesítménykapacitást. Az észlelt épületek háromszintesek és nagyon hasonlóak, de a North zónában sokkal kevesebb hűtőtornyot találtak, ami arra utal, hogy ez a rész valószínűleg alacsonyabb teljesítményű szervereket tartalmaz.
A North zónát figyelmen kívül hagyva négy, sűrű hűtési infrastruktúrával rendelkező, látszólag teljes épület maradt: kettő a South és kettő a West zónában. A hűtésre alapozott modell szerint ezek a négy épület összesen körülbelül 286 megawatt (MW) IT-teljesítmény-kapacitással rendelkeznek.
Jelek a működésről és időzítés
Több jel is arra utal, hogy az épületek működnek: a külső állapotuk épnek tűnik (hűtés, tartalék generátorok, parkolók), egyes műholdképeken kondenzált vízgőz látszik legalább egy hűtőtornyok felett, más képeken pedig a hűtőventilátorok „színes árnyai” látszanak, ami a forgó ventillátorok optikai hatására utal. A négy épület közül egy, a West zónában lévő, akkor még nem mutatott üzemelési jeleket; egy nyilvános bejelentés szerint 2026 szeptemberében kész volt, de még nem üzemelt. A szerzők a továbbiakban 2026 decemberére várják annak üzembe állását, míg a többi három épület már működik.
Számítási kapacitás- és chipbecslés
A vizsgálat a helyszín épületeinek üzembe állására vonatkozó becslések, illetve a Huawei chipeladási adatai alapján modellezte, hogy milyen Ascend chipek kerülhettek a szerverekbe, feltételezve körülbelül négyhavi késleltetést eladás és telepítés között. Az eredmény: az első épület vegyesen tartalmaz Ascend 910C és 910B lapkákat (főleg 910C-t), a másik három épület pedig feltételezhetően 100%-ban Ascend 910C-ket használ.
Figyelembe véve, hogy egy épület akkor még nem volt működő, a szerzők szerint jelenleg nagyjából 105 000 Ascend 910C és 8 000 Ascend 910B lapka van üzembe helyezve a kampuszon.
A nemzetközi összehasonlításhoz gyakran használnak H100-ekvivalenseket (H100e), ahol az egy H100 lapka teljesítményéhez viszonyítanak. Huawei közzétételei alapján az Ascend 910C teljesítménye körülbelül 0,76 H100e, míg az Nvidia B200 és B300 lapkák kb. 2,5 H100e-t nyújtanak. Ennek megfelelően a Horingerben üzemelő Ascend lapkák összteljesítménye mintegy 81 000 H100-ekvivalensnek felel meg (90% megbízhatósági intervallum: 36 000–141 000 H100e).
A háttéradatok szerint 2026 márciusának végéig körülbelül 907 000 Ascend 910C és 600 000 Ascend 910B lapkát adtak el. A műholdas megfigyelések azt jelzik, hogy a harmadik AI épület 2026 augusztusára üzemképes volt; a négyhavi telepítési késleltetés figyelembevételével a vizsgált becslés azt sugallja, hogy a Horinger kampusz 2026 augusztusáig a teljes 910C készlet mintegy 11%-át használta fel.
Mekkora ez a világviszonylatban?
A 81 000 H100e-nek megfelelő számítási teljesítmény Horingert a jelenlegi kínai viszonylatban nagy adatközponttá teszi, valószínűleg a legnagyobbak közé tartozik Kínában. Egy széles körű vizsgálat során a VNET Bayin Ulanqab és a Huawei Wuhu létesítményei bizonyultak a legkompatibilisebb versenytársaknak, de összességében a Horinger még ezekkel is összevethető.
Ugyanakkor a világ legnagyobb AI-központjához, a SpaceX Colossus 2 (Tennessee) adatközpontjához viszonyítva Horinger csak körülbelül 7%-nyi számítási kapacitást biztosít; Colossus 2 jelenlegi és előre jelzett mérete alapján mintegy 14-szer nagyobb számítási erőt kínál. A nagy kampuszok kapacitása gyakran több, sűrűn hálózatba kötött klaszterre oszlik, így nem mindig lehet a teljes kapacitást egyetlen modell képzésére fordítani. Mindazonáltal a szerzők szerint Horinger 10%-nyi teljesítménye (~8 100 H100e) elegendő lenne egy DeepSeek-V4-Pro méretű modell egyhavi képzéséhez; nagyon optimista feltételezés mellett a teljes Horinger-kapacitás egy GPT-6 Astra méretű modell betanításához körülbelül egy évet venne igénybe.
Következő ütem: 70%-kal több számítás 2028 elejére?
A kampusz bővítése folyamatos: egy épület még nem működik, és legalább három további épületet terveznek a már meglévő hat épületen felül, amit renderelések és építési jelek is alátámasztanak. Egy új épület építése már folyamatban van a South zónában; a jelenlegi építési ütem alapján a szerzők 2028 februárjában várják annak üzembe állását. Ha ez az épület is AI-fókuszú lesz, a campus összes AI-számítása több mint 70%-kal növekedhet 2028 elejére.
Ez a növekedés a szerzők becslése szerint Horingert nagyjából 141 000 H100e-re emelheti (90% CI: 65 000–227 000 H100e) 2028 elejére. Ugyanakkor Colossus 2 kapacitását 2028-ra várhatóan legalább 1,8 millió H100e-re teszik, így a relatív részesedés megmarad vagy tovább csökken.
Érdemes megjegyezni, hogy más kínai kampuszok, például a Huawei Wuhu-szomszédság, gyorsabb növekedést mutathatnak: a Wuhu például a becslések szerint körülbelül 151 000 H100e-re nőne 2027 decemberére.
Mit jelent mindez Kína AI-képességei szempontjából?
A tanulmány rámutat, hogy Kínában bőséges energia áll rendelkezésre adatközpontokra, és több száz megawattos, AI-optimalizált telephelyeket építenek hazai chipekkel feltöltve. Ugyanakkor az amerikai adatközpontok hatékonysága magasabb: ugyanannyi energiaegységre vetítve körülbelül 2,5-ször több AI-számítási kapacitást szolgáltatnak, és a legnagyobb amerikai létesítmények már elérték az 1 000 MW körüli skálát.
A Horinger példája jól érzékelteti ezt a különbséget: bár a kampusz méretes a kínai mezőnyben, számítási kapacitása csupán körülbelül 7%-a a Tennessee-i Colossus 2-nek. Ez magyarázza, hogy Kína hogyan tudott a múlt két évben viszonylag fejlett AI-modelleket létrehozni, ugyanakkor arra is utal, hogy a számítási korlátok a következő két évben valószínűleg nem enyhülnek jelentősen, így Kína AI-képességei és telepítési kapacitása továbbra is elmaradhatnak az Egyesült Államokétól.
Rövid technikai megjegyzés a műholdképekről
A szerzők megjegyzik, hogy a műholdképeken megfigyelt színes „szellemképek” a hűtőventilátorok forgása és a műhold által rögzített RGB sávok időeltérése miatt keletkeznek: amikor a ventillátor egy adott pillanatban tükröz valamilyen fényt, az a fény csak az egyik hullámhosszon jelentkezik a szenzor késleltetése miatt, így a tükröződés egyetlen élénk színként jelenhet meg.
