Az Egyesült Királyság 90 millió fontos beruházási programot jelentett be egy új, mesterséges intelligenciára, tengeri drónokra és víz alatti szenzorokra épülő megfigyelőrendszer kiépítésére. A program, amelyet a Brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt fejlesztenek, Atlantic Net néven fut, és célja az orosz tengeralattjárók korai észlelésének javítása az Észak-Atlanti-óceánon, valamint a tengerfenéki kritikus infrastruktúra fokozott védelme.
A fejlesztés háttere és céljai
A bejelentést az oslói nemzetközi tengeri biztonsági konferencián tették közzé. Az Atlantic Net az Atlantic Bastion nevű, átfogóbb védelmi koncepció első fázisaként valósul meg. Luke Pollard, a védelmi beszerzésekért és hadiipari készenlétért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés erősíti a hajózási útvonalak, a tenger alatti kommunikációs kábelek és az energetikai vezetékek védelmét, továbbá hozzájárul a brit nukleáris elrettentő erő biztonságához.
A fejlesztésre a szövetségesek részéről az ad okot, hogy a régióban tapasztalható orosz tengeralattjáró-aktivitás egyre összetettebb kihívásokat jelent a NATO számára: egyszerre kell követni a mozgó célpontokat és biztosítani a helyhez kötött, tengerfenéki létesítményeket. Egy áprilisi incidensnél, amelyről a brit védelmi tárca közleménye is beszámolt, a britek, a norvégok és más szövetségesek egy összehangolt orosz műveletet figyeltek meg; a közlemény szerint akkor egy orosz vadász-tengeralattjáró elterelésül szolgált, míg az orosz Mélytengeri Kutatások Főigazgatósága (GUGI) speciális egységei a kritikus víz alatti infrastruktúra közelében tevékenykedtek.
Működési koncepció
Az Atlantic Net lényege, hogy a nagy területen szétszórt, személyzet nélküli eszközök és a víz alatti szenzorok adatait egyetlen, közös felderítési hálózatba integrálja. A sajtóközlemények szerint az Ocean Infinity által működtetett elemeknél az autonóm járműveket csökkentett személyzetű hajókkal, fejlett adatelemzéssel és mesterséges intelligenciával kombinálják. Ez a megközelítés jelentősen kiterjeszti a tengeralattjáró-elhárító fregattok és az Astute-osztályú vadász-tengeralattjárók észlelési hatósugarát, így a parancsnokok célzottabban és hatékonyabban vethetik be a hagyományos hadihajókat a gyanús tevékenységek kivizsgálására.
Sir Gwyn Jenkins tábornok, a Brit Királyi Haditengerészet első tengeri lordja közölte, hogy az Atlantic Net már néhány hónapon belül hadrendbe állhat. A rendszer által nyújtott pontosabb helyzetkép a NATO és a brit vezetésű Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) tagállamai számára is hasznos lesz.
Ismeretlen részletek és további lépések
A hivatalos közlemények egyelőre nem részletezik az alkalmazott drónok pontos típusát, a szenzorok hatótávolságát, a kezdeti földrajzi lefedettséget, sem a mesterséges intelligencia konkrét funkcióit. Ezekről részletes információkat a későbbi ütemtervek és tenderek során várhatók.
Az Atlantic Net bevezetése a tengerfenéki infrastruktúra növekvő sebezhetőségéhez, valamint a NATO kelet- és észak-atlanti térségben megnövekedett tengeri katonai aktivitásához kötődő stratégiai válaszlépésként értelmezhető. A program előkészítésében AI-asszisztens is részt vett, a végső tartalmat azonban újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
Címkék: drón, mesterséges intelligencia, infrastruktúra, Norvégia, NATO, adatelemzés, hadiipar, Atlanti-óceán, orosz haditengerészet, Brit Királyi Haditengerészet
