A mesterséges intelligenciát hajtó félvezetőipari konjunktúra jelentősen felhajtja a dél-koreai ingatlanárakat, különösen a szöuli agglomerációban, ami politikai nyomást helyez Li Dzsemjong elnökre. A Deutsche Bank adatai szerint a szöuli agglomeráció — ahol a 51 milliós dél-koreai lakosság fele él — Hongkong és Zürich mögött a világ harmadik legdrágább ingatlanpiaca. A belvárosi négyzetméterárak az elmúlt tíz évben több mint megduplázódtak, és jelenleg körülbelül 25 500 amerikai dollárt tesznek ki.
A drágulást részben az magyarázza, hogy az AI-hoz kapcsolódó félvezetőgyártásban dolgozók jövedelme nő: a Samsung és az SK Hynix helyi üzemei környékén emelkedő bérek élénkítik a keresletet a lakóingatlanok iránt. Az ingatlanárak gyors növekedése különösen érzékenyen érinti a fiatalabb korosztályokat, és a politikai támogatottságra is hatással van.
Kormányzati lépések és azok fogadtatása
Li Dzsemjong a múlt hónapban az ingatlanszektort „ketyegő bombának” nevezte, figyelmeztetve, hogy a folyamat évtizedes gazdasági stagnáláshoz, társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez és a már így is alacsony termékenységi mutató további romlásához vezethet. A kormány több eszközzel próbál reagálni:
- Októberben szigorították a jelzáloghitel-korlátozásokat.
- A múlt hónapban az éves lakossági hitelállomány növekedési plafonját megduplázták, így az most mintegy 3 százalékos ütemre került beállítva, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására.
- Több mint 230 000 új lakás felépítését jelentették be a szöuli agglomerációban, mint kiegészítést a 2030-ig tervezett 1,35 milliós lakásépítési programhoz.
- Emellett bevezettek vagyonadó-emeléseket is, amelyek a több ingatlannal rendelkezők terheit növelték.
Ezek az intézkedések vegyes fogadtatásban részesültek: kritikusok szerint a hitelezési korlátozások rontják a fiatalok lakásvásárlási esélyeit, míg a magasabb vagyonadó arra ösztönözte egyes bérbeadókat, hogy megemeljék a bérleti díjakat vagy saját használatra vonják vissza a korábban kiadott lakásokat. A heves ellenállás hatására a kormány részben visszavonta a tervezett adóintézkedéseket.
Politikai következmények
A Gallup Korea legfrissebb felmérése szerint Li Dzsemjong népszerűsége 40 százalékra esett vissza, a huszonévesek körében pedig mindössze 25 százalékos támogatottságot mértek. Az emelkedő szöuli lakásárak ezért politikailag különösen érzékeny kérdéssé váltak az elnök és a Demokrata Párt számára: hasonló piaci folyamatok szerepet játszottak a párt 2022-es vereségében is.
A fejlemények középtávon is kockázatot jelentenek: ha nem sikerül stabilizálni a lakáspiacot és javítani a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit, az további politikai visszaeséssel és társadalmi feszültséggel járhat.
A cikk megjegyzi, hogy az előkészítésben AI-asszisztens segítette a munkát, a végső tartalmat azonban újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
