- november 10-én a Banking Technology konferencián a bankszektor, az IT-szektor, a szabályozók és a fintech cégek vezetői egynapos szakmai programon vitatták meg a pénzügyi szolgáltatások jövőjét meghatározó technológiai trendeket. A rendezvény fókuszában az AI, az agentic (ügynökalapú) kereskedelem, a fizetési innovációk és az ezekkel járó kiberkockázatok álltak; a központi üzenet az volt, hogy a technológia gyorsan formálja át a versenyt és az ügyfélélményt, miközben erősebb szabályozási és szervezeti alkalmazkodást követel.
Főbb statisztikák és trendek
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon az elektronikus fizetések aránya átlépte az 50%-ot; darabszámban tavaly meghaladta a 3 milliárd tranzakciót, értékben pedig az elektronikus fizetések részesedése meghaladja a 60%-ot. Budapesten ez az arány körülbelül 70%.
- A mobilos tárcák (wallet) a tranzakciók mintegy 30%-át adják, az online kereskedelemben a qvik fizetési rendszer értékben 40%-os részesedést ért el.
- A fintech- és neobank-forgalom erős növekedést mutat: 2024 és 2025 között a lakossági pénzáramlás a fintech szolgáltatókhoz több mint 149%-kal nőtt.
- A 21 Kutatóközpont 1 048 fős felmérése alapján a mobilalkalmazás a digitális bankolás fő csatornája (70% fő csatornaként használja), és a Digitális Bizalmi Index a hazai piacra 75 pontot adott a 100 pontos skálán; a legtöbb pontot (82) elérő bankok: Raiffeisen, UniCredit és CIB.
Agentic commerce és a fizetések jövője
Juhász Katalin (Visa, regionális termékfejlesztési igazgató) és Szincsák Gyula (Visa, termékfejlesztési szenior szakértő) előadásai hangsúlyozták az úgynevezett agentic commerce—az AI-ügynökök által vezérelt vásárlási folyamat—gyors terjedését. Juhász három fejlődési szintet különített el:
- Kockázatmentes keresés és tanácsadás (AI javaslatok, emberi döntés)
- Kosár összeállítása és checkout kitöltése az ügynök által, de emberi jóváhagyással
- Teljesen autonóm fizetés a felhasználó előzetes felhatalmazásával
A konferencián elhangzott, hogy ma a piaci megoldások többsége az első és második szinten működik, de már vannak komplex, éles példák (példaként említették a Rohlik Group Maja-asszisztensét), amely a kosár összeállításától a rendelésindításig képes eljutni.
Szincsák rámutatott, hogy a fizetések jövőjét a konvergencia és a programozhatóság határozza meg: a felhasználóknak elegendő lesz természetes nyelven megfogalmazniuk szándékukat, és a tranzakciók automatikusan megvalósulnak. Ennek feltétele a tokenizáció fejlesztése (például agentic token), a Click-to-Pay és a digital identity megoldások (például age verification) beépítése.
Kiberbiztonság: az AI egyszerre fegyver és pajzs
Több panelbeszélgetés foglalkozott az AI okozta új kiberkockázatokkal. Biró Gabriella, Borókai Bence (OTP Bank), Galló Csaba Márton (CIB Bank), Halász Viktor (Nemzeti Nyomozó Iroda, NNI) és Luspay Miklós (MNB) beszéltek arról, hogy az AI alkalmazása új fenyegetési formákat hoz (például hallucinációk, prompt injektálás, hangklónozás), ugyanakkor az AI hatékony védelmi eszköz is lehet.
Konkrét kockázatok és megfigyelések:
- A nyelvi modellek hallucinációja téves tényközléseket eredményezhet; a felhasználók túlzott bizalma veszélyes helyzetekhez vezethet.
- Hangklónozással elkövetett trükkök miatt lakossági átutalási csalások jelentek meg, amikor a bűnözők rokonok hangját manipulálva sürgős pénzkéréseket indukálnak.
- Előfordult banki incidens, ahol prompt injektálás próbálta megkerülni a védelmi kontrollokat; a visszaélés csak technikai korlátok miatt hiúsult meg.
- Az NNI eszközei képesek kommunikációs stílus alapján összekapcsolni különböző darknet-profilokat, ami csökkentheti az online anonimitást.
A panel egyetértett abban, hogy a védekezés nem csupán technológiai kérdés: szükség van ügyfél-tudatosságra, banki beavatkozásokra a gyanús tranzakciók leállítására, valamint a reziliencia irányába történő biztonsági szemléletváltásra. Halász szerint a vizsgált ellopott összegek 25–30%-át lehet visszaszerezni, és a nyomozások a bűnözői infrastruktúra feltárására koncentrálnak.
Az AI-ügynökök és az automatizált támadások
Marton László (SMP Solutions) összegzése szerint az AI-ügynökök önálló támadó komponensekké váltak: az elmúlt évben több incidensben az AI maga hajtotta végre a támadási lánc jelentős részét. A rövid távú prognózisban heti szintű sérülékenységi hullámokkal, részben automatizált AI-kampányokkal és önterjesztő AI-férgekkel számol, míg 3–5 éven belül elkerülhetetlenné válhat az AI-alapú védelem széles körű alkalmazása.
A javasolt azonnali lépések: szervezeti AI-használat feltérképezése, jogosultságok szigorítása, AI-támogatott detektálás bevezetése, incidensterv frissítése az AI-specifikus támadásokra és ezek rendszeres begyakorlása.
Digitalizáció és ügyfélút: az MNB elvárásai
Greinstetter Balázs (MNB, digitalizációért felelős igazgató) szerint a következő lépés nem csupán az egyes termékek digitális elindítása: a teljes ügyfélút, a háttérfolyamatok, az adatgazdálkodás és az AI kontrollált alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a digitalizáció valódi értéket termeljen. Az MNB felhívta a figyelmet a jó minőségű, összekapcsolt adatok és modern háttérrendszerek fontosságára; anélkül az automatizáció és az AI nem lesz hatékony.
Üzleti és szervezeti kihívások
Több előadó — köztük Treso Károly (Raiffeisen Bank International) és Kormos Benjámin (Clarity Consulting) — hangsúlyozta, hogy az AI-bevezetés emberi és szervezeti kérdés: az emberi képességek, a digitális készségek és a kultúraváltás ma gyakran szűk keresztmetszetnek számítanak. A Pulze Digital program tapasztalatai szerint a képzésre és a szerepköralapú fejlesztésre kell több figyelmet fordítani, mert a technológia önmagában nem garantál üzleti transzformációt.
Fizetési infrastruktúra és terminálplatformok
A fizikai elfogadási pontok is átalakulnak: az Android-alapú SmartPOS-ok és integrált platformok (például Maxstore a SimplePay/HelloPay hálózatában) lehetővé teszik a távoli távfelügyeletet, alkalmazásintegrációt és komplex szolgáltatáscsomagok bevezetését. Az ilyen platformok üzemeltetése és frissítése új üzemeltetési követelményeket támaszt, ugyanakkor csökkenti a hibakeresési időt és növeli a kereskedői elégedettséget.
Összegzés
A Banking Technology 2026 konferencia központi következtetése az volt, hogy az AI és a digitális transzformáció gyorsan átformálja a banki működést és a fizetési piacot Magyarországon. A technológia üzleti előnyöket ígér — gyorsabb termékfejlesztés, személyre szabott ügyfélélmény, költségcsökkenés —, de egyidejűleg komoly kiberbiztonsági, szabályozási és szervezeti alkalmazkodási feladatokat is támaszt. A konferencia résztvevői hangsúlyozták: a siker feltétele a megbízható adatarchitektúra, a programozhatóság beépítése a terméktervezésbe, az ügyfélbizalom megőrzése és a célzott emberi képességfejlesztés.
