A Mapei Kft. 2026 júliusában végzett, online kérdőíves (CAWI) feltáró kutatása szerint a megkérdezett 120 építőipari szakember közül 73 százalék már találkozott olyan megrendelővel, aki mesterséges intelligenciára hivatkozva ellenőrizte vagy megkérdőjelezte a szakember javaslatait, munkáját vagy árait. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, miként változtatja meg a megrendelők AI-használata a szakemberekkel való együttműködést.
Milyen gyakran jelenik meg az AI a megrendelői kommunikációban?
A válaszadók 27 százaléka egyelőre nem tapasztalta az AI hivatkozását, míg 26 százalék szerint nagyon ritkán, további 26 százalék szerint alkalmanként, és 20 százalék szerint gyakran fordul elő, hogy a megrendelő AI-ra hivatkozik.
Mire hivatkoznak leggyakrabban a megrendelők?
A szakemberek beszámolói alapján a megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban említik az AI-t (35%). Anyagválasztásnál 31%-ban, a szükséges munkafolyamatoknál 25%-ban hozták fel azt mint érvet. Árakkal kapcsolatban 20%, hibák okainál 17%, a kivitelezés várható időtartamánál pedig 16% hivatkozott AI-forrásokra.
A kutatás szerint a megrendelők jellemzően a munkálatok megkezdése előtt, tájékozódás céljából használják az AI-t — megoldásokat, anyagokat, munkafolyamatokat és árakat keresnek vele. A problémát az jelenti, amikor az előzetes tájékozódásból megváltoztathatatlan, végleges álláspont lesz.
A szakemberek aggályai: a chatbot nem látja a helyszínt
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője rámutatott: „Egy chatbot általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi található a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen problémák derülnek ki a bontás során. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális helyzetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább.”
A kerekített eredmények alapján körülbelül hét szakemberből hét esetében valamelyest zavaró vagy problémás, ha a megrendelő AI-val ellenőrzi a szakmai javaslatokat. Részletesen: 29% egyáltalán nem zavarja, 22% csak kis mértékben, 27% közepesen zavarónak tartja, míg 23% számára eléggé vagy kifejezetten zavaró.
A nyitott válaszok nem mutatnak általános technológiaellenességet: sok szakember elfogadja, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik, és egy felkészültebb ügyféllel könnyebb lehet az együttműködés, ha a szakmai magyarázatok rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a kritikusabbak azt hangsúlyozzák, hogy a probléma akkor kezdődik, amikor egy chatbot által adott általános vagy téves választ kész szakvéleményként kezelnek.
A két leggyakoribb kifogás: az AI nem ismeri a helyszíni adottságokat, és pontatlan vagy nem ellenőrzött információkat adhat. Több szakember jelezte, hogy problémás, ha a megrendelő inkább egy chatbotnak hisz, mint a többéves tapasztalattal rendelkező kivitelezőnek: ebből irreális ár-elvárások, tarthatatlan határidők vagy nem alkalmazható technológiák következhetnek. Egy válaszadó összefoglalóan megjegyezte: az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”.
Az AI a szakemberek eszköztárában is ott van
A megkérdezettek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalék egyszer-kétszer kipróbálta, 13% hetente, 7% naponta fordul AI-hez, míg 17% még soha nem használta.
A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére veszik igénybe az AI-t. A használat megoszlása szerint:
- 44% alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos információk keresésére
- 22% költségszámításhoz, anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez
- 21% műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez
- 11% új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre
- 10% munkafolyamatok megtervezésére
Az AI emellett egyre több adminisztratív és kommunikációs feladatot vesz át: 18% tartalomgyártásra (közösségi média posztok, videók), 17% marketingre, valamint 16% a megrendelőknek szánt e-mailek, ajánlatok, munkanaplók és egyéb adminisztratív dokumentumok megfogalmazásában.
Következtetés: eszköz, de nem helyettesítő
A Mapei felmérése alapján az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy a megrendelő AI-val tájékozódik és ötleteket gyűjt. A határ ott van, amikor az AI már nem egyszerű információforrásként jelenik meg, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő, döntést hozó szereplőként.
A kutatás hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lehet az előkészítésben, a tájékozódásban és az adminisztrációban, de nem ismeri a falak, aljzatok és rétegrendek konkrét állapotát, és nem vállalhatja át a helyszíni döntések felelősségét. Ha a megrendelő ragaszkodik az AI által javasolt megoldáshoz anélkül, hogy a szakember és a helyszíni adottságok mérlegelnék, a végeredmény szakmai problémákat, hibás vagy kontár kivitelezést eredményezhet.
Módszertan
A kérdőíves, feltáró jellegű felmérés 120 építőipari szakember válaszait dolgozta fel. Az adatfelvétel 2026 júliusában, online önkitöltős kérdőív formájában (CAWI) történt.
