A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem pusztán egy új szakmai irányvonal, hanem a mindennapi munkakörnyezet része, amely gyökeresen átformálja a toborzási folyamatokat, a bérezési gyakorlatot és a pályakezdők betanítását — mondta Pécsi Judit, az UNION Biztosító HR-igazgatója a Pénzcentrum interjújában. Pécsi kiemelte: a munkaerőpiac egyre polarizáltabb, és egyszerre jelent kihívást a tömeges jelentkezések kezelése és a speciális szakértelemért zajló erős verseny.
Hosszú keresési idő és kettészakadó piac
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon átlagosan már 11,6 hónapig tart az álláskeresés, ami részben a piac kettészakadását tükrözi: bizonyos pozíciókra túl sok jelentkezés érkezik, míg a speciális tudást igénylő területeken — például adattudomány, aktuáriusi szakma vagy informatika — továbbra is hiány tapasztalható. Pécsi szerint ez iparágak közötti éles versenyt eredményez a tehetségekért.
Nem elég a pénz: komplex megtartási és vonzócsomag
Bár a versenyképes fizetés elengedhetetlen tényező, Pécsi hangsúlyozta, hogy ma már a legjobb szakembereket nem lehet kizárólag pénzzel megtartani. Legalább ennyire fontosak a vonzó szakmai feladatok, a fejlődési lehetőségek, a jó munkahelyi környezet és a rugalmasság. A bértranszparencia hatásairól azt mondta: a transzparencia nem feltétlenül hoz új elveket, hanem a meglévőket teszi láthatóbbá, dokumentáltabbá és számonkérhetőbbé; a HR-nek és vezetőknek objektív magyarázatot kell adniuk a bérezési döntésekre. Emellett megjegyezte, hogy egy ellenajánlatnak illeszkednie kell a munkakör értékéhez, a bérsávhoz és a belső bérarányokhoz, különben objektív indoklást várnak el.
Toborzás és kiválasztás az AI korában
A toborzási folyamatokban paradox helyzet alakult ki: mind a munkáltatók, mind a jelöltek egyre gyakrabban használnak AI-t, ami sok esetben hibátlan, jól szerkesztett, de egymáshoz hasonló önéletrajzok tömegét eredményezi. Ez megnehezíti, hogy a HR-szakemberek a tökéletesre optimalizált pályázatok mögött felfedezzék a valódi személyt és a tényleges képességeket. Ennek következtében a hagyományos szociális készségeket mérő interjúk mellett felértékelődnek a gyakorlati próbafeladatok.
Változó elvárások a pályakezdőkkel szemben és a tanulási út átalakulása
Mivel az AI átveszi a belépőszintű, rutinszerű feladatok nagy részét, a pályakezdőkkel szembeni elvárások eltolódnak: nagyobb hangsúly kerül az önálló gondolkodásra, problémamegoldásra, kommunikációra és a tanulási képességre. Pécsi elmondta: az UNION-nál elsősorban potenciált, kíváncsiságot, kritikus gondolkodást, felelősségvállalást és alkalmazkodóképességet keresnek. Fontos, hogy a fiatal szakemberek az AI-t ne a gondolkodásuk helyettesítésére, hanem annak kiterjesztésére használják.
A tanulási folyamatot a munkáltatóknak újragondolniuk kell: ha az AI kivált bizonyos tanulófeladatokat, tudatosan kell olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a pályakezdők végigmennek a gondolkodási folyamaton. Pécsi által preferált modell egyaránt tartalmazza a szakmai alapokat, a valós munkán keresztüli tanulást, a mentorálást és az AI használatát. A mentor szerepe egyre inkább az értékelésre és a kritikai gondolkodás megtanítására koncentrál: miért ezt választottad, mit ellenőriztél, miből tudod, hogy helyes?
HR (R)evolution konferencia — november 17., 2026
A fentieket részben a HR (R)evolution 2026 konferencián is megvitatják, amelyet november 17-én tartanak. A rendezvény — a szervezők szerint — Magyarország egyik meghatározó munkaerőpiaci és HR-szakmai konferenciája, ahol a hazai vállalatok HR-specialistái, közép- és felsővezetői vitatják meg a 2026-os trendeket. Pécsi Judit is előadóként szerepel az eseményen, és több panelen, köztük egy vitában is részt vesz a junior felvételek jövőjéről.
Utóhang: szerkesztés és AI-részvétel
A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat azonban újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
A cikk témái: munkaerőhiány, munka, munkaerő, fizetés, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, toborzás, pályakezdő, bérezés, HR.
