A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet játszik a fotózás és a vizuális tartalomkészítés területén: generatív AI-val előállított képek jelennek meg reklámokban, közösségi médiafelületeken és kereskedelmi anyagokban. Emmer László fotóművész a közelmúltban arról beszélt, hogy bár az AI-alkotások lehetnek művésziek, szerinte azok nem azonosak a fotográfiával, mivel a fotó mögött rendszerint létező pillanat, valós alany és emberi kapcsolat áll.
Mi változik meg a szakmában?
A fotós hivatás korábban is átment technológiai fordulatokon: a filmes korszakot a digitális fényképezés váltotta fel, amely alapvetően megváltoztatta a technikát, a munkatempót és az üzleti modelleket. Emmer szerint azonban a generatív AI ennél nagyobb változást jelent, mert nem csupán meglévő képek módosításáról van szó, hanem olyan jelenetek létrehozásáról, amelyek a valóságban soha nem léteztek. Ez különösen érinti azokat a területeket, ahol nincs szükség egyedi emberi személyiségre: autó, termék, helyszín vagy általános karakter egy reklámhoz mesterségesen előállítható, így elmaradhat a modellválogatás, a helyszínépítés vagy a stáb egy része, ami jelentősen csökkentheti a költségeket.
A portréfotózás emberi dimenziója
Emmer László hangsúlyozza, hogy a portré más: a portréalany nem csupán vizuális elem, hanem aktív részese a képalkotásnak. A fotós és az alany folyamatosan hatnak egymásra; a modell reagálhat, ellenállhat vagy módosíthatja a fotós eredeti elképzelését. Ez az improvizáció és emberi kapcsolat teremti meg azt az értéket, amelyet egy AI-generált karakter nem reprodukál ugyanúgy. Emmer szerint éppen ez az interakció adhat maradandó jelentést a portrénak.
(Fotó: New Africa)
Gyorsuló folyamat, veszteségek a háttérben
Az AI egyik jelentős hatása az, hogy lerövidíti az útját a kész képig: egyre kevesebb közreműködővel és gyorsabban lehet látványos eredményt elérni. Emmer szerint ez azonban veszteséggel jár: ha az alkotási folyamatból eltűnnek az emberek, a kép maga is más jelentést kaphat. A generált képek ma még gyakran felismerhetők egyfajta simaságukról vagy mesterséges jellegről, de a fotóművész szerint ez az állapot nem tartós — eljöhet az a pont, amikor megkülönböztethetetlen lesz a valódi fotótól.
Szerzői jogi és szakmai kihívások
Amint az AI képes lesz egy adott fotóművész stílusában új alkotásokat létrehozni, felmerülnek a szabályozás és a szerzői jog kérdései: meddig terjedhet a technológia szabadsága, és hogyan védhető meg az alkotó saját vizuális kézjegye? Emmer László szerint ezek fontos diskurzust igényelnek, mert a technológia fejlődése alapvetően átalakíthatja a kreatív jogokat és a szakmai normákat.
Hozzáállás: óvatos nyitás, nem elutasítás
Emmer nem az AI teljes elvetését javasolja, hanem azt, hogy „fontolva haladva” közelítsenek hozzá a fotósok. Szerinte a jövőben mind az AI-eszközöknek, mind a klasszikus fotográfiának lesz helye; a valódi kérdés az, hogy a tökéletes végeredményért cserébe mennyit vagyunk hajlandók feladni az alkotási folyamat emberi eleméből.
Részletek a beszélgetés témáiból (időpontok a műsorban)
- Filmtől a digitális fényképezésig: hogyan alakult át a fotószakma? (03:00)
- Mi változik meg, ha a képet már teljesen az AI generálja? (08:32)
- A portréfotó lényege: fotós és modell (15:39)
- Mit vesz el az AI az alkotási folyamatból? (19:32)
- Retusálás, szépítés és AI-eszközök (23:01)
- Lehet művészet az AI-kép? (31:43)
- Mi marad a profi fotográfiából az AI-korszakban? (35:46)
Emmer László gyakorlati tapasztalatai alapján a fotográfia és a generatív AI egymás mellett élhetnek, de a műfaji és etikai határok, valamint a szerzői jog rendezése kulcsfontosságú lesz a jövőben.
