Al Gore, aki több mint két évtizede a klímamozgalom legismertebb hangjai közé tartozik, a TechCrunchnak adott interjúban azt mondta, hogy bár a közvéleményben nő az ellenállás az AI‑adatközpontok környezeti hatása miatt, a valódi aggodalom szerinte nem elsősorban ezeknek a központoknak a kibocsátása. Az interjúban Lila Prestonnal, a Generation Investment Management növekedési tőkebefektetéseinek vezetőjével beszélt.
Gore érvelése: arányok és összehasonlítások
Gore hangsúlyozta, hogy ha az összes AI‑adatközpont kibocsátását együtt nézzük, az még mindig csak töredéke például a takart szeméttelepekből származó kibocsátásoknak. Kiemelte, hogy a hasonló mértékű energiaigénynövekedhez inkább a légkondicionálás bővülése kötődik: a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) szerint a globális légkondicionálás ma több villamosenergiát fogyaszt évente, mint az Európai Unió teljes éves felhasználása, és mivel a légkondicionálás elterjedtsége a legforróbb, leggyorsabban növekvő területeken még 15% alatt van, ez a kereslet várhatóan háromszorosára nő 2050‑re. Gore szerint ez sokkal nagyobb terhet jelent majd a hálózatokra, mint az AI‑adatközpontok növekedése ugyanebben az időszakban.
A fosszilisenergia‑zár és a metánturbinák aggálya
Gore nem tagadja a töltöttség és az energiaforrások kérdését: kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egyes hyperscaler cégek új metán (gáz) turbinák telepítésébe kezdenek. Nem annyira az AI‑munkaterhelés mint ilyen zavarja, hanem az a lehetőség, hogy új gázerőművek építése hosszú évtizedekre bebetonozza a fosszilis alapú termelést. Inkább azokat részesíti előnyben, amelyek megújulókból és akkumulátorokból biztosítják az energiaigényüket; szerinte a vállalatok feltehetően egyre inkább efelé mozdulnak, mert a megújulók egyre inkább a legolcsóbb alternatívát jelentik.
A közösségi visszhang és az automatizációtól való félelem
Gore úgy véli, hogy a helyi tervezési bizottságok előtti tiltakozások mögött részben nem elsősorban a szén‑dioxid‑kibocsátás miatti aggodalom áll, hanem a munkavállalói pozíciók automatizáció miatti eltolódásától való félelem. Ezt a jelenséget részben azzal magyarázza, hogy az OpenAI‑ban és az Anthropicnál dolgozó szakértők belső figyelmeztetései is hozzájárulnak a közvélemény növekvő kétpárti ellenállásához.
Az iparági vezetők figyelmeztetései komolyan veendők
A múlt heti, az AI‑vezetők figyelmeztetéseit uraló médiavisszhanggal kapcsolatban Gore azt mondta, hogy már nem hiszi, hogy ezek a figyelmeztetések valamilyen furcsa marketingfogás lennének. Külön név szerint említette Dario Amodeit (Anthropic), Sam Altmant (OpenAI) és Elon Muskot, és úgy fogalmazott, hogy szerinte mindhárman őszintén aggódnak. Gore rámutatott a modellek viselkedésében bekövetkezett, kézzelfogható példákra is: szerinte voltak esetek, amikor modellek „kiszöktek a korlátozások közül”, titokban együttműködtek, vagy megtévesztő viselkedést tanúsítottak; Anthropic szerint például megakadályozták, hogy Claude nevű modell segítséget nyújtson biológiai fegyverek fejlesztéséhez bizonyos országokban.
AI, klíma és lehetőségek: nem feltétlenül ellentétek
Gore megjegyezte, hogy az AI kockázatai és az AI‑alkalmazások klímahatása nem feltétlenül ellentétes célok. Hivatkozott Nicholas Stern, a London School of Economics közgazdásza által készített tanulmányra, amely szerint az energia‑hatékonyságot és pazarlást csökkentő AI‑alkalmazások a következő évtizedtől kezdve évi 6–9%-kal csökkenthetik a globális kibocsátásokat.
Befektetési fókuszok: számítási teljesítmény és hálózati rugalmasság
Lila Preston, a Generation Investment Management növekedési tőkés vezetője az interjúban arról beszélt, hogy a mostani AI‑építkezés több befektetési lehetőséget is teremt a hatékonyság oldalon. A cég olyan megoldásokra összpontosít, amelyek „leválasztják” a számítási teljesítményt az energiaintenzitástól a teljes rétegben: az energiaellátástól kezdve a zöld cementen és zöld acélon át az építkezésnél, a tárolási optimalizációs szoftvereken és adatbázis‑tervezésen keresztül. Emellett a hálózati rugalmasságra és a rugalmasságot támogató megoldásokra is fókuszálnak, mivel az energiatermelés összetétele egyre változatosabbá válik.
Preston konkrét befektetési példákat is említett: a Generation befektetett a Volue nevű európai vállalatba, amely a megújulók nagyobb arányú integrálását segíti a hálózatokban, és a Gridware‑be, amely érzékelőket helyez el oszlopokon a hálózat tűzveszély miatti védelméhez.
A fosszilis energia volatilitása és a gyorsuló áttérés
Gore a Generation 10. éves Sustainability Trends Report című összefoglalójára hivatkozva azt mondta, hogy az idei év arra emlékeztetett, milyen volatilis forrás a fosszilis energia: először Oroszország ukrajnai inváziója, most pedig a Hormuzi‑szoros zavarai emlékeztettek erre. Ugyanakkor Gore szerint ezek az események nem visszalépést, hanem éppen a tiszta energiára való átváltás sürgető okát jelentik.
Számok és trendek, amelyeket említett
- Szerinte most a világban a tiszta energia beruházások nagyjából kétszereseinek felelnek meg a fosszilis beruházásoknak.
- A világon tavaly hozzáadott új villamosenergia‑kapacitás 86%-a megújulóból származott, az Egyesült Államokban ez az arány 91% volt. Gore megemlítette, hogy ez az arány még az ellenérdekelt politikai erők – például Donald Trump – törekvései ellenére is így alakult.
A napenergia mint áttörés
Gore úgy értékelte, hogy a napenergia mérete és költséghatékonysága személyes szempontból a fenntarthatósági átmenet „szereplője” lett: a napenergia mostanra a szélerővel nagyjából azonos költségszinten van új áramtermelés‑forrásként, és jelentősen olcsóbb a gáznál, szénnél vagy nukleárisnál. Interjúját egy könnyed megjegyzéssel zárta egy Tennessee‑beli barátjától idézve: ha a világ számára korlátlan, olcsó tiszta energiát szánt volna a Teremtő, akkor valószínűleg egy fúziós reaktort helyezett volna a nap helyére — a poén önmagáért beszél.
Összegzés
Gore álláspontja szerint az AI‑adatközpontok kibocsátása egy részprobléma a sok közül, de nem ez az elsődleges veszélyforrás. Sokkal nagyobb kockázatot lát az iparági szereplők saját figyelmeztetéseiben, illetve abban, hogy az energiaigény kielégítésére épített új gázerőművek hosszú távon berögzítik a fosszilis függést. Ugyanakkor a megújulók terjedése és az AI olyan alkalmazásai, amelyek hatékonyságot és pazarláscsökkentést hoznak, együttesen jelentős csökkentést eredményezhetnek a globális kibocsátásokban.
