Világszerte növekvő ellenállásba ütköznek azok az adatközpontok, amelyeket elsősorban a mesterséges intelligenciát (AI) fejlesztő és üzemeltető cégek kívánnak felhúzni. A legélesebb tiltakozások az Egyesült Államokban jelentkeznek: helyi vezetőket is elmozdítottak már, mert zöld utat adtak egy beruházásnak, és egyes projektek miatt halálos fenyegetések is érkeztek.
A Data Center Watch nevű kutatócsoport 2026 második negyedévére vonatkozó jelentése szerint 2026 áprilisa és júniusa között a helyi lakosok és közösségek mintegy 68 milliárd dollár értékű beruházást akadályoztak meg vagy sikerült szüneteltetniük. Ez a pénzösszeg nagyjából 21 568 milliárd forintnak felel meg.
Szabályozás és moratóriumok
A Bloomberg összefoglalója szerint eddig 30 államban vezettek be szabályozásokat az adatközpontok elhelyezésére és erőforrás-felhasználására vonatkozóan. Sok közösség már a beruházók engedélykérelmeinek benyújtása előtt követel moratóriumot a tervezett építkezésekre; a tiltakozások és szabályozói lépések így megelőzik a projekt-elbírálás formális szakaszát.
Ezzel egyidejűleg a „hiperskálázó” szolgáltatók — amelyek nagy kapacitású adatinfrastruktúrát építenek — 2023 óta több mint 1 billió dollárt költöttek fejlesztésekre. A Bloomberg adatai szerint 2026-ban további 745 milliárd dollárnyi tőkebefektetés várható az iparágban.
Miért tiltakoznak a közösségek?
A tiltakozások hátterében több, részben környezeti és részben középtávú infrastrukturális aggodalom áll:
- Az adatközpontok nagy területeket igényelnek, és működés közben jelentős zajt termelnek.
- Kiemelt probléma a víz- és az elektromosenergia-fogyasztás: szakértői elemzések szerint az AI-hez kapcsolódó vízigény 2030-ra elérheti a 600 milliárd gallont (ez 2 247 milliárd litert).
- Villamosenergia-használatuk növekedése a hálózatokra is nagy terhet róhat: becslések szerint 2035-re az adatközpontok az Egyesült Államok teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy 20 százalékát tehetik ki.
A közösségi aktivitás intenzitását jelzi, hogy 2026 júliusában, egyetlen hétvége alatt 42 államban összesen 142 tiltakozást szerveztek az AI-t kiszolgáló adatközpontok ellen.
Válaszok az iparból és politikai reakciók
Az iparági szereplők egy része azért telepít saját erőműveket, hogy csökkentse a hálózatra nehezedő terhet és biztosítsa a működést; ez a lépés azonban nem oldja meg automatikusan az üvegházhatású gázok kibocsátásának kérdését. A környezeti aggályok mellett biztonsági kockázatokról is beszélnek, amelyeket különböző országok — például Kína — politikai kérdéssé próbálnak emelni.
A vita része a politikai diskurzusnak is: Donald Trump korábban úgy fogalmazott, hogy „aki nem akar adatközpontot, az szegény akar maradni”, ezzel egyértelműen a beruházások ösztönzése mellett állva.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója a vízfogyasztással kapcsolatos félelmeket részben relativizálta: állítása szerint a ChatGPT-ben végrehajtott 38 000 lekérdezés annyi vizet igényel, amennyi egyetlen mandulaszem megtermesztéséhez szükséges, amely a vízhasználati összehasonlítások csökkentését célozza.
Gazdasági és környezeti kockázatok
A lakossági ellenállás rövid távon jelentős befektetések elhalasztásához vagy elmaradásához vezetett (a 68 milliárd dolláros összeg ennek a közvetlen számszerűsítése 2026 második negyedévére). Középtávon a vita kihat a hálózati tervezésre, az energia- és vízgazdálkodásra, valamint a helyi gazdaságokra: az adatközpontok munkahelyeket és adóbevételt hozhatnak, ugyanakkor növekvő terhet rónak az erőforrásokra.
Jelenleg nem egyértelmű, hogyan alakul az AI-kor kiterjedése és szabályozása: a beruházások nagysága és a közösségi ellenállás egyaránt formálni fogja a jövőbeli infrastrukturális és környezeti hatásokat.
