A hazai cégek jelentős lemaradásban vannak a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában az európai átlaghoz képest, miközben a gazdasági és iparági átrendeződések miatt a technológiai átállás egyre sürgetőbb. A Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferencián elhangzott értékelések szerint a digitalizáció és az AI beépítése a működésbe nem csupán versenyképességi kérdés, hanem a túlélés feltétele is bizonyos szektorokban.
Milyen a helyzet számokban?
Egy friss Eurostat-kutatás alapján az Európai Unión belül a tíz főnél nagyobb cégek 20 százaléka használ mesterséges intelligenciát a napi működésében, míg Magyarországon ez az arány mindössze 10 százalék. A Grafton Recruitment felmérését ismertetve Farkas Tamás üzletágvezető elmondta, hogy a hazai vállalatok 38 százaléka egyáltalán nem tervez AI-bevezetést. Ezzel párhuzamosan a munkavállalói oldalon az érdeklődés a vállalati képzések iránt ugrásszerűen nőtt: a felmérés szerint 40-ről 70 százalékra emelkedett.
Az AI szerepe: nem a helyettesítés, hanem a tehercsökkentés
Pál Benedek, a Nexly társalapítója a konferencián hangsúlyozta: „az AI nem az embert váltja ki, hanem a terhet”. Rámutatott, hogy a bevezetéseket érdemes mérhető hatású területeken kezdeni. Tapasztalata szerint a feladatok körülbelül 90 százaléka hibrid jellegű, ahol az ember és a gép együttműködése a gyakoribb. Gyakorlati példaként említette, hogy a hangalapú asszisztensek a kereskedelmi képviselők esetében boltonként körülbelül 25 percet takarítanak meg, ami naponta két plusz partner meglátogatását teszi lehetővé. Az ajánlatadási folyamatok időigénye pedig két–három napról akár két–három órára is csökkenhet.
Pál Benedek szó szerint: „Nem a csapatunk létszámát kell lefelezni, hanem a jelenlegiből sokkal többet kihozni.”
Integrációs és humánerőforrás-kihívások
A konferencia kerekasztalain a résztvevők hangsúlyozták, hogy a technológiai átállás jelentős HR-kihívásokkal jár. Varga Zoltán, a Magyar Suzuki HR, Vállalati szolgáltatások, Jogi és Compliance Ügyek operatív igazgatója elmondta, hogy amikor a szervezetek ChatGPT-szerű eszközöket vonnak be, először az időmegtakarítás, a minőségjavulás és a döntés-előkészítés alapelveit kell lefektetni. Kiss Gergely, az Attrecto elnöke és a Signifer Csoport igazgatósági tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyek elvesztésétől való félelem helyett az önképzésre és a kritikus gondolkodás fejlesztésére érdemes koncentrálni; szerinte aki nem alkalmazkodik, annak a munkáját el fogja venni az AI.
Az ipari szerkezetváltás: kényszer és lehetőség
A panelek résztvevői az autóipar és a feldolgozóipar szerkezetében bekövetkező nyomásokról is beszéltek. A német ipar szerkezeti problémái, az intenzív ázsiai verseny és a technológiai átállás miatt a hazai feldolgozóiparnak a magasabb hozzáadott értékű területek — például a védelmi ipar és az AI-hoz kapcsolódó gyártás — felé kell nyitnia.
A résztvevők emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai régió az elmúlt évtizedekben autóipari és feldolgozóipari központtá vált, de a magasabb energiaárak, emelkedő bérek és gyengülő versenyképesség miatt az olcsó munkaerőre épülő modell nem fenntartható.
Boross Ákos, a Moore Hungary Managing Partnere szerint a ciklikus keresletcsökkenésre likviditásmenedzsmenttel lehet reagálni, míg a technológiai transzformációhoz összetett finanszírozási struktúrákra és hosszú távú, stratégiai fejlesztésekre van szükség.
Egy cég átállása: a Büttner példa
Ifj. Büttner Tamás, a Büttner Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy vállalatuknál korábban a termelés 80 százalékát adta a szerszámgyártás, ennek mintegy 70 százaléka közvetlenül nyugat-európai és német exportra ment. Ez az arány mára körülbelül 10 százalékra csökkent. A kieső volumen pótlására a cég négy–öt K+F+I projektet indított, és áttért a chipgyártáshoz kapcsolódó alkatrészek és védelmi ipari termékek — például fegyverhangtompítók — gyártására. A terjeszkedést a Moore tanácsadó céggel együttműködve, kockázati tőke bevonásával finanszírozzák.
Multinacionális techszektor és új beszállítói szerepek
A résztvevők szerint a multinacionális technológiai cégek jelenléte felértékelődik a diverzifikációban: például a Komáromban működő Foxconn exportvolumene a számítások szerint elérheti a három német autógyár magyarországi tevékenységének együttes kivitelét. Németh Gábor, a Foxconn Csoport operációs és üzletági területekért felelős helyettes alelnöke úgy fogalmazott, hogy a cél nem az, hogy utólag belépjünk az éles árversenyt hozó piacokra, hanem hogy az új technológiai hullámok elsődleges beszállítójává váljunk.
A jövő növekedési lehetőségei a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardvergyártásban, a védelmi iparban és a magas mérnöki tudást igénylő niche-piacokban rejlenek. A piaci szereplők szerint a gazdaságpolitika és a finanszírozási környezet elsődleges feladata a kísérleti innovációk piacra vitelének és a magasabb hozzáadott értékű termelésre való átállás támogatása.
Vezetés és szervezeti kultúra a siker kulcsa
A konferencia záró előadásában Szabó Tamás, a Strategic Teamwork 24 Kft. ügyvezetője a versenysport példáján mutatta be, hogy a stratégiai és technológiai váltások sikere nagymértékben a munkahelyi közösség minőségén és a vezetői struktúrán múlik. A Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata sikerei kapcsán kiemelte az őszinte visszacsatolás, a mérgező légkör felszámolása és a mentális egészség támogatásának jelentőségét a szervezeti teherbíró képesség növelésében.
Összességében a konferencia üzenete az volt, hogy Magyarországon sürgősen stratégiai és finanszírozási lépésekre van szükség a technológiai átállás felgyorsításához, miközben a vállalatoknak és munkavállalóknak párhuzamosan emberközpontú integrációra és képzésre kell fókuszálniuk, hogy az AI-ból adódó előnyöket kiaknázhassák.
