Az OTP Bank új, Kiberbűnök Krónikája című rövidfilmsorozata arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern banki rendszerek feltörése ma már rendkívül erőforrás-igényes, ezért a kiberbűnözők fókusza az emberek pszichológiai manipulálására tevődött át. A sorozat a YouTube-on jelent meg, és bemutatására sajtóeseményt tartottak.
Mire építenek a csalók?
Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a sajtóeseményen elmondta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése miatt a támadások ma egyre hitelesebbnek tűnnek: a csalók tökéletes nyelvezetet, mesterséges hangokat és képeket használnak az áldozatok megtévesztésére. Részletezte, hogy a bűnözők az online elérhető digitális lábnyomokat elemezve egyedi profilokat építenek, és ezekre a profilokra szabott történettel, sürgetéssel vagy nyomásgyakorlással ráveszik az embereket a pénz átutalására.
A szakember hangsúlyozta: az esetek háromnegyedében maga az áldozat utalja át a pénzt a csalóknak, átlagosan alkalmanként 1,4 millió forint értékben.
Statisztika: mekkora a kár?
Sonjic László friss adatokat idézett: a Magyar Nemzeti Bank közlése szerint 2026 második negyedévében az átutalásos csalások sikeres tranzakcióinak összértéke a vállalati és lakossági szektorban együtt elérte az 5,4 milliárd forintot.
Leggyakoribb módszerek
A sajtóeseményen felsorolt legfontosabb módszerek:
- pszichológiai manipuláció (pl. banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hivatalos személynek kiadott személyek által)
- közvetlen hozzáférés megszerzése banki felhasználói fiókokhoz
- adathalászat hamis üzenetekkel, e-mailekkel és weboldalakkal
A csalók gyakran telefonon vagy e-mailben kérik, hogy az áldozat saját maga utalja a pénzt egy állítólag biztonságos számlára; más esetben távoli hozzáférést szolgáló alkalmazást vagy belépési adatokat szereznek meg, majd közvetlenül indítanak tranzakciókat az ügyfélfiókból.
A filmipar és a prevenció
A rendezvényen jelen voltak filmkészítők is: Nyitrai Marci, a Kiberbűnök Krónikája rendezője; az Oscar-díjas Deák Kristóf, aki az Unoka című filmben saját nagyapjának átverését dolgozta fel; valamint Tasnádi István, aki Az Örökség című friss thrillerében az időseket célzó romantikus csalásokat vizsgálja. Mindhárom alkotás valós rendőrségi ügyekből merít.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szórakoztatóipar fontos szerepet játszhat a prevencióban: a filmek és történetek révén szélesebb közönséghez lehet eljuttatni az óvatosság és a tájékozottság üzenetét. Deák Kristóf külön hangsúlyozta, hogy az áldozattá válás feldolgozását nehezíti az áldozathibáztatás és a szégyenérzet, ezért a filmben az oktatás és az empátia egyaránt fontos szerepet kapott.
Hogyan védekezzünk?
A szakértők és rendezők közös tanácsa, hogy a legjobb védekezés az egészséges gyanakvás és a hidegvér megőrzése. Sonjic László arra figyelmeztetett, hogy az online térben is úgy kell eljárni, mint a fizikai térben: ha ismeretlen személy hív vagy sürget, szakítsuk meg a kapcsolatot, majd önállóan, más csatornán ellenőrizzük az állítást (például tárcsázzuk vissza a bankot vagy a hozzátartozót).
Kiemelte továbbá, hogy bár mindenki válhat csalás áldozatává, bizonyos korcsoportok és közösségek sebezhetőbbek a technológiai ismeretek hiánya miatt. Ennek kezelésében az edukáció és a családi vagy közösségi támogatás fontos szerepet játszik — például közös csevegőcsoportok, képernyőfotók megosztása gyanús üzenetekről vagy egy családon belüli titkos jelszó bevezetése.
Az OTP Bank által ajánlott technológiai védelmi eszközök közé tartozik a kétlépcsős hitelesítés, tranzakciós limitek beállítása, a hívás alatti ellenőrzés lehetősége, értesítések bekapcsolása a tranzakciókról, bankkártyák digitalizálása és a nagyobb összegekhez kapcsolódó második jóváhagyó beállítása.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
