Biztonság

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Az Nvidia biztonsági gyakorlatát is érintő kérdések merültek fel a vezető kapcsolatai nyomán

A cikk szerint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója távozott a vállalattól, miután kérdések merültek fel házasságon kívüli kapcsolataival kapcsolatban.

Az Nvidia biztonsági gyakorlatát is érintő kérdések merültek fel a vezető kapcsolatai nyomán

Az alapul szolgáló beszámoló szerint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója távozott a vállalattól, miután egyre több kérdés merült fel házasságon kívüli kapcsolataival kapcsolatban. A figyelem először a szingapúri adatközpont-vállalat, a Megaspeed egyik vezetőjéhez fűződő kapcsolatára irányult, majd két Nvidia-alkalmazottal folytatott viszonyról is jelentek meg értesülések.

Amerikai nyomozók azt gyanítják, hogy a Megaspeed Nvidia-chipeket juttatott Kínába. A Megaspeed tagadta, hogy jogsértést követett volna el. A történtek kérdéseket vetnek fel arról is, hogy az Nvidia biztonsági csapata mit tudhatott a Megaspeeddel kapcsolatos kormányzati vizsgálatról és Huang kapcsolatairól, illetve jelzett-e bármilyen aggályt.

Váltás a biztonsági vezetésben

Huang távozása a beszámoló szerint mintegy két és fél hónappal azután történt, hogy augusztusban leköszönt David Reber, az Nvidia biztonsági és termékbiztonsági vezetője. Reber összesen hét évet töltött a vállalatnál, ebből négyet biztonsági vezetőként. Augusztus végén a LinkedInen egészségügyi okokkal indokolta döntését, és közölte: több mint két évvel korábban fiatal korban jelentkező Parkinson-kórral diagnosztizálták.

Utódja, Saša Zdjelar korábban 17 évig dolgozott az ExxonMobilnál Houstonban, ahonnan vezető informatikai menedzserként távozott. Ezt követően egy évet a Salesforce-nál, majd több évet a ReversingLabs kiberbiztonsági vállalatnál töltött. Zdjelar csütörtökön nem válaszolt az átmenetre és a biztonsági csapat ismereteire vonatkozó kérdésekre. Reber és az Nvidia sem válaszolt a kapcsolódó megkeresésekre.

Nyilvánosan semmi nem kapcsolja össze Reber vagy Zdjelar szerepváltását a Megaspeed ügyével. Az sem ismert, hogy a Huang kapcsolatairól vagy a vizsgálatról rendelkezésre álló információk eljutottak-e a biztonsági csapathoz.

Mit tudhattak a vállalaton belül?

A The New York Times korábbi heti beszámolója szerint az Nvidia vezető jogásza már több mint egy évvel ezelőtt foglalkozott a Megaspeedet érintő kormányzati vizsgálattal. Az Nvidia közölte, hogy rendszeresen kapcsolatban áll a hatóságokkal.

A munkatársakkal fennálló kapcsolatokról szóló hírek arra utalnak, hogy egyes kollégák is tudtak a történtek egy részéről, bár az Nvidia magatartási kódexe nem tiltja kifejezetten az ilyen viselkedést. A The New York Times öt Nvidia-alkalmazottra hivatkozva írt egy alelnökkel folytatott kapcsolatról, aki közvetlenül Huangnak jelentett. A Reuters később két forrás alapján egy második kapcsolatról is beszámolt.

A vezérigazgató és munkatársai közötti kapcsolatokat rendszerint a humánerőforrás- és a jogi részleg, valamint az igazgatótanács kezeli, nem a biztonsági csapat. Biztonsági szakértők szerint ugyanakkor egy eltitkolni kívánt viszony külföldi hírszerző szolgálatok számára nyomásgyakorlási lehetőséget teremthet. A Megaspeed vezetőjével fennálló kapcsolat ráadásul nem vállalaton belüli ügy volt.

A személyes kapcsolatok kockázatai

Nicholas Eftimiades nyugalmazott vezető hírszerző tiszt szerint a kockázatok jeleit nehéz felismerni, mert a hírszerzés sokszor nem számítógépes behatolás, hanem hétköznapi beszélgetések útján gyűjt információt. Eftimiades, aki elmondása szerint több mint ezer vállalati biztonsági szakembert képzett ki, 2020-ban könyvet írt a kínai kémműveletekről és módszerekről.

Szerinte a vállalati biztonsági csapatok erőforrásai gyakran szűkösek: mivel nem termelnek bevételt, sok vezető csak a megfeleléshez feltétlenül szükséges kiadásokat támogatja. Más szakértők szerint a vállalatok gyakran túl szűken is értelmezik a biztonság feladatát.

Don Aviv, az Interfor International vállalati vizsgálatokkal foglalkozó cég vezérigazgatója és Jeremy Hurewitz szerző a The Hillben megjelent véleménycikkükben amellett érveltek, hogy a létesítmények védelme, a kibertámadások megelőzése és a fizikai fenyegetések kezelése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a belső kockázatokra. Ide sorolták a vezetőkkel és alkalmazottakkal külföldi hírszerzők által kialakított kapcsolatokat, a gyanús üzleti viszonyokat, az összeférhetetlenséget és az érzékeny információk megszerzésére irányuló kísérleteket is.

Eftimiades egy általános, nem Huangra vonatkozó példával szemléltette a problémát: ha egy vezető elmondja egy kapcsolatának, hogy az igazgatótanács akadályoz egy döntést, az információt adhat egy hírszerző szolgálatnak arról, kit érdemes célba vennie. A szolgálat ezután megpróbálhat hozzáférni az érintett személy e-mailjeihez vagy telefonjához.

A keresett információ nem feltétlenül technológia: lehet annak ismerete is, hogy ki szorgalmazza az exportszabályok módosítását, és ki ellenzi azt. Eftimiades szerint a módszer nem új, különösen Kína esetében, de a szovjet korszakhoz képest a ma kiépített kapcsolatok gyakran nem hetekig, hanem évekig tartanak.

Technológia és további vizsgálatok

A humán hírszerzést technológia is kiegészítheti. Eftimiades példaként az IMSI-csapdákat említette: ezek mobilátjátszóként működve ráveszik a közeli telefonokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Elmondása szerint egy bőröndben elférő alapváltozat körülbelül 1000 dollárba kerülhet, a kormányzati szintű eszközök viszont jóval drágábbak. Hozzátette, hogy az előző évben néhány kínai kémkedési ügyben ilyen eszközök is szerepet kaptak.

Eftimiades szerint egyelőre nem ismert, hogy Huang ellen használtak-e ilyen készüléket. Úgy vélte, telefonját feltehetően megerősített védelemmel látták el, amely a kompromittálást legalább észlelhetővé teheti.

Az Nvidia igazgatótanácsának független vizsgálata és a szövetségi vizsgálatok előrehaladtával tisztázódhat, mit tudott a vállalat biztonsági csapata, és tehetett-e volna bármit. Eftimiades azt reméli, hogy az ügy figyelmeztetés lesz az amerikai ipar számára. Becslése szerint az Egyesült Államok több ezer milliárd dollárnyi szellemi tulajdont veszített el, bár erre a forrás nem közöl alátámasztást.