Az OpenRouter szeptember 14-i rangsora alapján a globális top tízben hét kínai modell szerepel, ami mintegy 72%-ot jelent a felsorolt tokenek között. A platformon megfigyelhető eloszlás hasonló mintázatot mutat más rendszereknél is: a legnagyobb ügynökök (agentek) használati statisztikáiban a költség alapú választás dominál.
Konkrét példák a rangsorokból
- A Hermes nevű legnagyobb ügynöklistán DeepSeek áll a lista élén.
- Az OpenClaw rendszerben DeepSeek az első és a második helyen is szerepel; az OpenClaw top tízes listáján DeepSeek és a GLM együtt hozzávetőlegesen a leggyakrabban használt tokenek 62%-át teszik ki.
- A Claude Code platformon a leggyakrabban használt modell a GLM 5.3 Flash, amely használata 4,4-szer gyakoribb, mint a Claude Opus 5-é.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a tokenalapú vásárlásoknál a modellek ára tokenenként döntő tényező.
Miért számít ez a gyakorlatban?
Az ügynökök és a szolgáltatások nem presztízs alapján rendelnek modelleket, hanem ár/érték arányt figyelembe véve: olcsóbb, „elég jó” modellek rendre legyőzik a költségesebb zászlóshajókat használati arányban. Ez nem feltétlenül piaci kudarc, hanem a piac működése: amikor a felhasználás tokenköltségre optimalizálódik, a költséghatékonyság győz.
Ennek következménye, hogy a vezető kutatóintézetek és labormenedzserek, akiknek zászlóshajó modelljei költségesebbek, egyre gyakrabban beszélnek a kiadások lassításáról vagy a kiadások szüneteltetéséről, és ezt gyakran a biztonsággal indokolják. A piaci adatok azonban azt sugallják: ezeknek a zászlóshajóknak a problémája nem elsősorban a képességük, hanem hogy az áruk nem versenyképes a tokenalapú használat szintjén.
Következtetés
A jelenlegi tokenalapú ökoszisztémában a központi kockázat nem az, hogy a modellek gyorsan intelligensebbé válnak, hanem hogy olcsóbb, kellően jó modellek terjednek el. Ha a legjobb termékeket kevesen vásárolják meg a magas ár miatt, a narratíva a biztonsági kérdések felé tolódik, mert ez marad a látható érv a fejlesztési tempó mellett vagy ellen.



