A Deutsche Bank friss elemzése — amelyre a MarketWatch hivatkozott — elkülöníti a mesterséges általános intelligencia (AGI) és a szóban forgó „szuperintelligencia” fogalmát. Az AGI alatt a bank olyan rendszert ért, amely egy adott kognitív feladatban eléri vagy meghaladja az emberi teljesítményt; ezzel szemben a Donald Trump által emlegetett „szuperintelligencia” minden intellektuális területen felülmúlná az embert.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a "szuperintelligencia" eléréséhez kulcsfontosságú mechanizmus lenne a rekurzív önfejlesztés: egy olyan folyamat, amelyben egy AI‑rendszer folyamatosan, önállóan javítja saját képességeit. Adrian Cox, a Deutsche Bank tematikus stratégája és Azeem Azhar, az Exponential View alapítója szerint azonban az AI‑rendszerek sebességére és működésére vonatkozó alapvető korlátok miatt ez a mechanizmus valószínűleg nem tud olyan gyors, korlátlan önfejlesztést létrehozni, amely „minden területen” szuperintelligenciához vezetne.
A Deutsche Bank alapforgatókönyve szerint ugyanakkor az amerikai gazdaság jelentős hasznot húzhat a mesterséges intelligencia által hajtott termelékenységnövekedésből. Ugyanakkor az AI‑infrastruktúra kiépítésébe irányuló hatalmas, előrehozott beruházások jelenleg visszafogják a mérhető termelékenységi mutatókat.
A bank elemzői rávilágítanak arra is, hogy az AI‑re költő technológiai óriások — a „hiperskálázók” — kiadásai jelentősen javítják a félvezetőgyártók és más, az AI‑ellátási lánchoz kapcsolódó vállalatok eredményeit. Ezek a szektorok a Deutsche Bank szerint jelenleg az amerikai gazdasági növekedés mintegy harmadától feléig járulnak hozzá.
A jelentés kitér a részvénypiaci vagyonhatásra is: az amerikai részvényvagyon és a jövedelmek aránya az elmúlt három évben mintegy 1,8‑ról közel 2,5‑re emelkedett, ami a fogyasztói kiadásokat is érdemben támogatja.
Jim Reid, a Deutsche Bank makrogazdasági és tematikus kutatási területének globális vezetője egy londoni rendezvényen kiemelte, hogy az ipari forradalom óta eltelt több évszázad során minden új technológia megjelenését ugyanaz a narratíva kísérte — a munkahelyek elvesztésétől való félelem. A tapasztalatok szerint azonban a technológiai termelékenységnövekedés hosszabb távon elegendő keresletet teremt, még ha a munkahelyek összetétele meg is változik.
Reid történelmi példaként Henry Ford 1913‑as futószalag‑bevezetését hozta fel: az automatizálás kezdetben ellenállást váltott ki, de végül olcsóbbá tette az autógyártást, növelte a keresletet, és összességében több munkahelyet eredményezett, mint amennyit megszüntetett. Reid szerint jelenleg „hiányzik belőlünk a képzelőerő” ahhoz, hogy pontosan lássuk, milyen új munkák jönnek létre, de arra számít, hogy a termelékenységnövekedéshez való alkalmazkodás új foglalkoztatási lehetőségeket teremt.
Összefoglalva: a Deutsche Bank szerint a teljes körű, minden területen felülmúló „szuperintelligencia” elérése valószínűtlen a rekurzív önfejlesztés gyakorlati korlátai miatt, ugyanakkor az AI már most jelentős – és a jövőben további – gazdasági hatásokat generál, különösen a termelékenység, a befektetések és a részvénypiaci vagyonon keresztül.
