A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kara és az Óbudai Egyetem mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz az oktatás személyre szabására és az adminisztráció hatékonyságának növelésére. Mindkét intézmény hangsúlyozza: az AI eszközösítése nem helyettesítheti az emberi felelősséget és a kritikus gondolkodás fejlesztését.
BME: validálás, mérnöki felelősség és oktatási eszközök
A BME Építőmérnöki Karán különösen éles a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget olyan döntésekért, amelyek emberi életeket befolyásolhatnak. Dr. Joó Attila László, a Hidak és Szerkezetek Tanszék docense szerint egy acélszerkezet tervezése „veszélyes üzem”, ahol az emberi döntés végső felelőssége nem hárítható át az AI-ra.
A kar meghívást kapott az Európai Szabványügyi Bizottságtól, hogy részt vegyen abban a munkacsoportban, amely javaslatot készít az acél tartószerkezetek AI-alapú tervezésére az Eurocode 3 (EN 1993) következő generációjához. A cél az, hogy az AI-alapú tervezés transzparens, magyarázható, reprodukálható és validálható legyen a kidolgozott feltételek és eljárások alapján.
Európa-szerte százával vagy akár ezrével jelennek meg AI-ügynökök az oktatásban és az építőipari tervezésben. A BME, ahol jelentős kutatások folynak az építőipari AI-alkalmazások terén, jövőbeli szerepet szánhat magának ezek validálásában is, mivel az átláthatóság és a biztonság érvényesítése sürgető igény.
Az egyetemen NKFIH Piaci Fókuszterületi pályázat keretében fejlesztettek egy speciális AI-ügynököt Neuron Solutions Kft. együttműködésével, a Microsoft Azure platformjára támaszkodva. Ez az ügynök a kar előadásainak és tankönyveinek több ezer oldalas tudásanyagára épül, és a tervek szerint képes lesz más AI-ügynökök validálására.
Az oktatásban és a kutatásban az AI-t sokféleképpen használják: gyorsítja a tudományos modellalkotást, nagy adathalmazokra épülő számításokat végez, és szemléletesebbé teszi új elméletek bemutatását. Emellett a BME saját AI-megoldásokat fejlesztett a személyre szabott, élményszerű tanulás támogatására és bizonyos számonkérések automatizálására, például mérnöki rajzok értékelésében, ahol az AI interaktív visszajelzést biztosít.
Dr. Joó Attila hangsúlyozta: „A miénk az utolsó olyan generáció, amely még megtapasztalta, milyen emberként hibázni, és mi ebből rengeteget tanultunk. Az AI-korszakban is szükség lesz erre a tudásra… Fontos annak tudatosítása, hogy a végső felelősség mindig az emberé.” Hozzátette a csapatmunka és az oktatók megváltozott, facilitátori, mentori szerepének fontosságát is.
Óbuda: AI Campus és működési modellváltás
Az Óbudai Egyetemen az AI nem csupán eszközök beszerzését jelenti, hanem új működési modell kialakítását. Sok oktató automatizálja munkafolyamatait, és Copilot Studio segítségével saját AI-ügynököket, chatbotokat fejlesztenek. A Teams-en belül működő HelpMate például azonnali válaszokat ad ügyintézők és hallgatók kérdéseire, és támogatja a tanulmányi adminisztrációt.
Az egyetem AI-transzformációját az AI Campus koordinálja: összehangolja a kezdeményezéseket, a bevált megoldásokból egy működési modellt épít, fejleszti a szükséges kompetenciákat és méri az AI hatását az oktatásra és az intézmény működésére. Prof. Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja szerint:
„Egy egyetem nem attól válik AI-natívvá, hogy sok AI-eszközt vásárol, hanem attól, hogy egyszerre alakítja át a saját működését, és fejleszti az AI-t használó emberek képességeit.”
Az egyetem biztosítja a hibrid, platformfüggetlen infrastruktúrát, képzést, támogatást és a megfelelő szervezeti kultúrát, miközben folyamatosan vizsgálják az AI alkalmazásának értékteremtő lehetőségeit és kockázatait. Eigner György hangsúlyozta, hogy az oktatóktól nem csupán az eszközhasználatot várják el, hanem azt is, hogy aktívan alakítsák az AI-korszak pedagógiáját, beleértve az oktatás és a számonkérés új formáit.
Az oktatási alkalmazás korlátai és a tudatosság szükségessége
Nemzetközi adatok szerint a diákok és felsőoktatási hallgatók nagy aránya használ AI-t iskolai feladatokhoz, ugyanakkor jelentős részük nem vett részt formális AI-képzésben. A Microsoft kutatása szerint a hallgatók 92%-a használ mesterséges intelligenciát iskolai feladatok elvégítésére, ugyanakkor 77%-uk nem részesült formális, az AI használatát oktató képzésben.
A Microsoft idén májusban kiadott Study and Learn Copilot ügynöke kifejezetten az oktatás támogatására készült: célja, hogy a tanulókat produktív erőfeszítésre (productive struggle) ösztönözze, és ne adjon egyszerű, kész válaszokat. A Microsoft megközelítése szerint a tudatos AI-használat több a jól megírt promptoknál: magában foglalja a technológia működésének és korlátainak megértését, valamint az önálló ítéletalkotást.
Mindkét egyetem egyetért abban, hogy az AI a következő években nem különálló eszköz marad, hanem a tanulás, kutatás és munkavégzés természetes környezetének része lesz. Ennek fényében feladatuk olyan szervezeti kultúra, infrastruktúra és képzési rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi az AI felelős és értéket teremtő használatát, miközben megőrzi a kritikus gondolkodás és az emberi felelősség szerepét.
Következtetés
A BME és az Óbudai Egyetem példája azt mutatja, hogy az AI beépítése az egyetemi életbe egyszerre technikai, pedagógiai és etikai kihívás. Az eszközök fejlesztése és alkalmazása mellett elengedhetetlen a tanárok és hallgatók képzése, a validálási eljárások kidolgozása és egy olyan intézményi kultúra megteremtése, amelyben az AI támogatja — de nem helyettesíti — az emberi döntést és felelősséget.
