Ethan Mollick útmutatója az AI-eszközök használatáról az elmúlt évben jelentősen átalakult. Míg egy éve a hangsúly még a chatalapú modelleken volt — például ChatGPT, Claude és Gemini, konkrét modellekként o3, Claude 4 Opus és Gemini 2.5 Pro megemlítésével, valamint a Deep Research mint hasznos alternatív mód — ma már jóval inkább az úgynevezett agentikus rendszerek kerülnek előtérbe.
Mi az agentikus rendszer szerint Mollicknál?
Mollick agentikus rendszerek alatt azokat az AI-megoldásokat érti, „ahol az AI képes egyszerre több óra valódi emberi munkájának megfelelő feladatot elvégezni”. Ez a megközelítés nem pusztán a beszélgetésre alkalmas nyelvi modellekről szól, hanem olyan rendszerekről, amelyek képesek automatikusan végrehajtani, integrálni és kezelni komplex munkafolyamatokat.
Mely modellek voltak a fókuszban korábban?
Egy évvel ezelőtt Mollick listáján a ChatGPT, Claude és Gemini szerepeltek dominánsan, és konkrét modellként o3, Claude 4 Opus és Gemini 2.5 Pro voltak említve. Emellett a Deep Researchről is úgy írta, hogy hasznos alternatív módot kínál.
Mi változott most?
A mostani útmutató sokkal inkább azokra a rendszerekre helyezi a hangsúlyt, amelyek képesek „agentikus” munkavégzésre — tehát arra, hogy a modell hozzáférjen eszközökhöz és rendszerekhez, és ezekkel önállóan dolgozzon. Ennek egyik kulcspontja a modell számítógép-hozzáférése: Mollick szerint a legerősebb mód az, ha az AI-nek hozzáférést adunk a számítógépünkhöz.
A termékmódok és a névbezavar
Mollick hasznos magyarázatot ad arra, hogyan lehet ChatGPT-nek vagy Claude-nak „számítógépet adni”: a szolgáltatók különböző módokat használnak, amelyek nevei nem feltétlenül fedik egymást vagy könnyen megjegyezhetők. Például:
- ChatGPT-ben a keresett mód a ChatGPT Work (asztali alkalmazásban elérhető Work és Codex üzemmódokkal).
- Claude esetében a megfelelő módok a Cowork és a Code.
Mollick megjegyzi: „A neveket nem fogja könnyebbé tenni az, hogy eltérő módokat használnak” — a Work és Cowork elnevezések ráadásul nem egyszerűen egymás tükörképei, és az egyes módok más-más funkcióval és hozzáféréssel bírnak.
Mobil és asztali eltérések: a ChatGPT Work példa
Különösen érdekes Mollick szerint a ChatGPT Work mobil és asztali verziójának viselkedése közti különbség. Azt írja, hogy a ChatGPT mobilalkalmazásban a „Chat” módról „Work” módra váltva egy olyan verziót kapunk, ahol a Code Interpreter konténer már nem korlátozódik az internetelérés hiányára. Más szóval: a mobil Work mód lehetővé teheti az internethez való hozzáférést, míg az asztali alkalmazáson belüli Work (amely valójában a Codex tetejére húzott felület) más működési jellemzőkkel rendelkezik. Mollick ezt az állapotot „szemérmetlenül nehezen érthetőnek” tartja.
Gemini helyzete a listán
Mollick lesöpörte Geminit a javasolt eszközök közül, mert szerinte a Google egyelőre nem nyújt egyértelmű belépést a Codex/ChatGPT Work/Cowork kategóriába — azaz nincs világos, összehasonlítható megoldás, amely megfelelne ezeknek a funkcióknak.
Miért számít ez a gyakorlatban?
A változás rávilágít arra, hogy az AI-eszközök kiválasztásakor ma már nem elegendő pusztán a chatképességet nézni. A tényleges termelékenység és az automatizálható munkafolyamatok szempontjából kritikus, hogy az AI képes legyen rendszerekhez és fájlokhoz hozzáférni, parancsokat végrehajtani, és integrálódni a felhasználó számítógépével. Mollick ezért hangsúlyozza, hogy a „legpoderösebb” felhasználási mód sok esetben az, amikor az AI hozzáférést kap a számítógépünkhöz.
Összegzés
Ethan Mollick útmutatója az elmúlt évben a chatalapú modellektől az agentikus rendszerek felé mozdult el. A változás mögött az a felismerés áll, hogy a hatékony AI-használat ma már azokra a funkciókra épül, amelyek lehetővé teszik az AI számára, hogy önállóan végezzen hosszabb munkaszakaszokat és hozzáférjen a felhasználó számítógépéhez. Emellett Mollick rávilágít a szolgáltatók közötti névhasználati és működési különbségekre, valamint arra, hogy a Google jelenleg nem kínál egyértelmű versenytársat ebben a kategóriában.



