A fejlődő országok egyre határozottabban követelik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásának kialakításában egyenrangú félként vehessenek részt. A múlt heti, New Yorkban tartott ENSZ-közgyűlésen a témában 128 küldöttség szólt hozzá — négy évvel ezelőtt mindössze öt —, ami jól mutatja a vita felerősödését.
Thérèse Kayikwamba Wagner, a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere élesen fogalmazott: a fejlődő országok nem szoríthatók a külföldön kifejlesztett technológiák puszta felhasználóinak szerepébe, és nem lehetnek olyan szabályok passzív elszenvedői, amelyek megalkotásában nem vettek részt. Kijelentette, hogy a 21. század technológiai átalakulása nem ismételheti meg a korábbi évtizedek gazdasági egyenlőtlenségeit.
António Guterres, az Egyesült Nemzetek főtitkára párhuzamot vont az MI-vel és az éghajlatváltozással kapcsolatos viták között, és azt hangsúlyozta, hogy mindkét ügyben biztosítani kell a fejlődő országok egyenlő beleszólását. Guterres és a globális Dél vezetői az elszigetelt nemzeti válaszok helyett összehangolt, globális fellépést sürgették.
A Biztonsági Tanács mesterséges intelligenciával foglalkozó ülésén a vezető fejlesztőműhelyek irányítói is felszólaltak: Sam Altman, az OpenAI képviselője, és Dario Amodei, az Anthropic vezetője egyaránt a kormányok közötti együttműködés szükségességét emelték ki.
A nemzetközi szervezetek elemzései optimista lehetőségeket és feltételeket is említenek. A Világbank múlt havi jelentése szerint a fejlődő országok az MI révén akár egyetlen évtized alatt egy évszázadnyi fejlődést is elérhetnek, ha gyorsan kezelik az energiaellátás, a digitális konnektivitás és a képzettségbeli hiányosságok problémáit. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi közlése szerint pedig az MI megfelelő feltételek mellett a szubszaharai Afrika gazdaságát mintegy 4 százalékkal növelheti a következő évtizedben.
John Briceño belizei miniszterelnök árnyalt megközelítést vázolt: jó kormányzás mellett az MI szélesítheti a tudáshoz való hozzáférést és javíthatja a közszolgáltatásokat, ugyanakkor rossz kormányzás esetén mélyítheti az egyenlőtlenségeket, kiszolgáltatottá teheti a fejlődő országokat és tömeges munkahelyvesztést okozhat.
Markánsan eltért ettől a hangnemtől Donald Trump amerikai elnök hozzászólása, aki az MI-vel kapcsolatos kockázatokat „átverésnek” és „beteg összeesküvés-elméletnek” nevezte. Szerinte az MI-figyelmeztetések ugyanolyan eltúlzottak, mint szerinte korábban az éghajlatváltozással kapcsolatban előadott riasztások.
A vita tétje nem csupán politikai: a fejlődő országok részvétele a szabályozásban döntő lehet abban, hogy az MI eszközei csökkentsék vagy növeljék a globális egyenlőtlenségeket. A kérdésről további megvitatások várhatók; a Portfolio által szervezett AI & Digital Transformation konferencia is érinti a témát, amelyre november 26-án kerül sor.
(A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.)
