A japán védelmi minisztérium előzetes tervdokumentuma szerint a 2027-es pénzügyi évtől kezdődő ötéves időszakban mintegy 52 000 pilóta nélküli eszköz (drón és egyéb UAS) beszerzését tervezi — ezt a Kyodo News közlése alapján ismertették. A tervezet a védelmi fejlesztési program része, és az egyik olyan kulcsfontosságú biztonságpolitikai dokumentum, amelyet Takaicsi Szanae miniszterelnök kormánya az év végéig felülvizsgálna.
Mi indokolja a lépést?
A javaslatot a régióban növekvő biztonsági kihívásokkal magyarázzák: Kína erősödő katonai aktivitása, az orosz–ukrán háború tapasztalatai, valamint Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramja. A dokumentum célja a csapásmérő képességek és a megelőző, elrettentő eszközök megerősítése.
Mire költenének és milyen eszközöket szereznének be?
A védelmi fejlesztések több területre koncentrálnának, a megadott becslések szerint:
- Több mint 9 billió jen (nagyjából 58 milliárd USD) a csapásmérő képességek erősítésére, ideértve nagy hatótávolságú, földi célpontok ellen alkalmazható rakétákat.
- Mintegy 7 billió jen a mesterséges intelligenciára és pilóta nélküli rendszerekre, ez hatszorosa a jelenlegi keretnek.
- A légvédelmi hálózat korszerűsítésére, mely magában foglalná új generációs railgunok rendszerbe állítását, körülbelül 8 billió jen szükséges.
- Körülbelül 10 billió jen egy esetleges elhúzódó konfliktusra való felkészülésre, ideértve egy évnyi lőszer-, rakéta- és üzemanyag-tartalék felhalmozását.
A tervezett több mint 52 ezer beszerzendő pilóta nélküli eszköz bontása a dokumentum szerint a következő:
- Kb. 10 000 nagy hatótávolságú, földi célpontok elleni csapásmérésre specializált drón.
- Kb. 1 300 a hajók elleni védelmet szolgáló rendszer (antiship feladatok).
- Kb. 7 500 felderítési és megfigyelési (ISR) feladatokra szánt eszköz.
A terv részét képezi a hiperszonikus rakéták sorozatgyártásának elindítása, valamint a célpontok észlelését és követését segítő kisműhold-konstelláció bővítése mintegy 100 darabra.
Mekkora lehet az összköltség és honnan jön a finanszírozás?
A kormány magas rangú tisztviselői szerint a védelmi kiadások a következő ötéves ciklusban 70–80 billió jenre emelkedhetnek, ami jelentős növekedés a 2023 és 2027 közötti 43 billió jenes kerethez képest. A súlyosan eladósodott japán állam számára azonban a szükséges források előteremtése komoly finanszírozási kihívást jelent.
Mi a következő lépés?
A dokumentum jelenleg előzetes tervezet; a végleges döntéseket a kormány felülvizsgálata és politikai döntéshozatal fogja meghozni az év végéig. A bejelentett irányok azonban világosan jelzik, hogy Japán a közeljövőben nagyszabású képességbővítésre készül, különösen a csapásmérés, a pilóta nélküli rendszerek és az integrált légvédelem terén.
Összefoglalás
A Kyodo News által ismertetett előzetes tervezet alapján Japán 2027–2031 közötti időszakra vonatkozóan radikális védelmi kiadásnövelést és nagyszabású drónbeszerzést tervez: mintegy 52 000 UAS, súlypontban a 10 000 hosszú hatótávolságú csapásmérő platformmal, valamint több újgenerációs csapásmérő és légvédelmi rendszer kifejlesztésével. A javaslatokat a regionális biztonsági kockázatok — Kína, az orosz–ukrán konfliktus és Észak-Korea — motiválják, ugyanakkor a megvalósításhoz szükséges források előteremtése komoly gazdasági kihívást jelent.
(Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.)
