A belga KBC Asset Management óvatosan optimistának tartja Magyarország kilátásait, ugyanakkor hangsúlyozza: a befektetési döntésekhez a politikai hangulat javulása önmagában nem elegendő – mondta Johan Lema, a KBC Asset Management vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban.
Lema szerint a KBC-csoport hosszú ideje jelen van Magyarországon, és a K&H Bankkal közös működés révén közelről tapasztalják az ország gazdasági-kapcsolati változásait. Pozitív jelnek értékeli, hogy Magyarország nyitottabbnak tűnik az együttműködésre, különösen Európa irányába, és bíznak abban, hogy az európai integráció értéket teremthet az országnak. Befektetési szemszögből azonban inkább a fiskális és monetáris politika kiszámíthatósága számít: ha az ország olyan környezetet teremt, amelyben a vállalatok jól működhetnek, az mind a részvény-, mind a kötvénypiacok számára támogató jel lenne.
A részvények és kötvények tekintetében jelenleg semleges a KBC álláspontja: a két eszközosztály eltérő befektetői igényeket szolgál ki. Lema kiemelte, hogy Magyarországon sok esély van nemzetközileg is versenyképes vállalatok építésére, és egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitika a kötvénypiac számára is pozitív hatású lehet.
Kamatkörnyezet és állampapírok
A vezérigazgató óvatos a hozamok jövőjét illetően: a jelenlegi várakozások szerint a globális kamatok tartósabban magasabb szinten maradhatnak. Rámutatott, hogy a világ és a régió eseményei irányt adhatnak, illetve újabb sokkok ismét megemelhetik a hozamokat; enyhülő geopolitikai feszültségek esetén viszont kamatcsökkenés is elképzelhető. A magyar tízéves államkötvény hozama idén körülbelül 5,4 százalék körül járt, és fél-egy éves távon további hozamcsökkenés sem zárható ki, de Lema nem vállalkozott biztos jóslatra.
A KBC nem tekinti versenynek azt, hogy az állam vonzó hozamú állampapírokat kínál: az állampapír egyetlen kibocsátóhoz és piachoz kötődik, míg az alapkezelés lényege a diverzifikáció. Ha a kormány hosszú időn át a piaci sztenderdektől elszakadó hozamot kínálna, az torzíthatná a megtakarítási piacot, de a KBC szerint a korábbi magas hozamok időszakos jellegűek voltak.
Európai lakossági befektetési kultúra és a pénzügyi szektor szerepe
Lema szerint az európai háztartások megtakarításainak nagy része továbbra is bankbetétekben áll, és az Egyesült Államokhoz képest kevesebben vesznek részt a tőkepiacokon. Ennek kulturális és történelmi okai vannak, de a pénzügyi szektor is felelőssé tehető: a szakember szerint gyakran túl technikai részletekről beszélnek az ügyfeleknek, ahelyett hogy egyszerűen bemutatnák a befektetés lényegét.
A nagyobb tőkepiaci részvétel több forrást juttatna a vállalatokhoz, élénkítené a gazdaságot és munkahelyeket teremtene. Ennek elősegítése érdekében a KBC és a K&H célja a belépési akadályok csökkentése, a pénzügyi oktatás támogatása, valamint kis összegekkel, rendszeres befektetéssel való elindítás népszerűsítése.
Lema az európai befektetési unió célját is értelmesnek nevezte: ha Európa jobb befektetési lehetőségeket kínál, az alapkezelők több pénzt irányítanak majd európai vállalatokhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy alapkezelőnek mindig az ügyfelei érdekeit kell követnie, így ha például az amerikai technológiai részvények kínálnak jobb lehetőséget, oda kerülhet a tőke.
ETF-lépés és ügyfélkörbővítés
Idén áprilisban elindította a KBC az első ETF-jét, ami a vállalat szerint elsősorban új, jellemzően fiatalabb digitálisan orientált ügyfélcsoport elérését szolgálja. Lema elmondta, hogy az ügyfelek egy része ETF-et és kriptovalutát keres, és az ETF-kínálatot kiegészítő termékként kezelik: nem helyettesítik az aktív alapkezelést, hanem más ügyféligényeket szolgálnak ki. Az ETF-ek előnye egyebek mellett a tőzsdei napi kereskedhetőség, ami aktívabb befektetők számára lehet vonzó.
Mesterséges intelligencia a befektetésben
A KBC több éve alkalmaz adatmodelleket és gépi tanulást, és 2020 óta olyan AI-megoldásokkal is dolgoznak, amelyek nagyon közel kerülnek a befektetési döntésekhez. Ezeknél emberi felügyelet továbbra is van: szakértők vizsgálják a modellek működését. Ma már léteznek olyan alapok, amelyekben AI-modellek különböző mértékben vesznek részt, és a KBC-nél már valódi ügyfélpénzt kezelő alapok működnek AI-t alkalmazó mechanizmusokkal.
Johan Lema kifejezte a nyelvi modellek iránti lelkesedését: a KBC a Microsoft Copilotot használja, ami heti szinten több órányi munkát takarít meg számára, például százas oldalakból kiemeli a lényeget, az adott szerepkörre szabottan. A vezérigazgató szerint az AI a gondolkodási kapacitást megsokszorozó hatással lehet a termelékenységre, és az AI-infrastruktúrában hosszú távú, akár évtizedes trendet látnak.
Lema hangsúlyozta, hogy az AI nem helyettesíti teljesen az embereket: a portfóliómenedzserek szerepe átalakulhat — több modelltervezésre, tanításra és felügyeletre irányulhat —, de ahol nincs elegendő adat vagy új piacokról van szó, továbbra is elengedhetetlenek lesznek a szakértői csapatok.
Nemzetközi méret és helyi jelenlét
A magyarországi működésről Lema elmondta, hogy a K&H önálló bankként működik, míg az alapkezelést a belga KBC Asset Management magyarországi fióktelepe látja el. Ennek a modellnek a legnagyobb előnye a méretgazdaságosság: a KBC ügyfélvagyonának mintegy 70–75 százaléka Belgiumban van, ezt a méretet hasznosítva több terméket és fejlettebb kockázatkezelési, informatikai háttért tudnak nyújtani Magyarországon. Ugyanakkor fontos a helyi fióktelep, hogy közeli kapcsolat legyen a K&H-val és a magyar ügyfelekkel, és hogy az adott piaci igényekre reagálni tudjanak.
A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak.
