Hszi Csin-ping kínai elnök a New Delhiben tartott BRICS-csúcson vasárnapi felszólalásában bejelentette, hogy Peking egy nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-közösség létrehozását kezdeményezi a BRICS-országok keretén belül. Az elképzelés szerint a tagok közösen fejlesztenék és alkalmaznák a nagy nyelvi modelleket, valamint AI-szemináriumokat és képzéseket szerveznének a részt vevő államok számára.
Ezzel párhuzamosan Hszi egy nappal korábban meghívta a BRICS-országokat, hogy csatlakozzanak a Peking által létrehozott Mesterséges Intelligencia Világszervezethez (World AI Cooperation Organization), amelynek taglétszáma a kínai állítás szerint közel harminc.
Stratégiai cél: versenyképes, olcsóbb alternatíva
A kínai kezdeményezés mögött egyértelmű stratégiai motiváció áll: Peking olyan, nyílt forráskódú AI-ökoszisztéma kialakításán dolgozik, amely olcsóbb alternatívát kínál az olyan zárt, kereskedelmi modellekkel szemben, amelyeket az Egyesült Állambeli vállalatok, például az OpenAI és az Anthropic képviselnek. A kínai vezetés így a globális technológiai befolyásért folytatott, egyre élesebb versenyben szeretne pozíciót erősíteni.
Vegyes fogadtatás a BRICS-en belül
Egyelőre nem világos, hogy Hszi javaslata milyen mértékben talál támogatóra a többi BRICS-tagállamnál. A csúcs másnapján kiadott közös nyilatkozat nem tért ki részletesen a kínai konkrét javaslatokra: általános felhívás szerepelt benne az AI-erőforrásokhoz való jobb hozzáférésre, miközben hangsúlyozta a biztonság, az inkluzivitás és a megbízhatóság fontosságát.
Peking várhatóan újabb lendületet ad kezdeményezésének, amikor 2027-ben átveszi a BRICS-elnökséget; a kínai állami média szerint a következő csúcstalálkozó kiemelt témái között lesz a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság és a zöld fejlődés.
A nyílt forráskódú megközelítést védik, de korlátozásokat sem zárnak ki
Csen Ji-hszin (Chen Ji-xin) állambiztonsági miniszter egy szombaton megjelent folyóiratcikkében a nyílt forráskódú megközelítés mellett érvelt, és bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte feketelistákkal, zárt ökoszisztémákkal és technológiai korlátozásokkal darabolják szét a globális AI-ellátási láncokat, ami az egyenlőtlen iparági fejlődést súlyosbítja.
Ugyanakkor Peking sem képvisel korlátlan nyitottságot: Hszi júliusban, a kínai AI-csúcson a fejlesztés és a biztonság közötti egyensúly fontosságát hangsúlyozta. A kínai kormányzati kommunikációt tükröző közösségimédia-csatornák arra utaltak, hogy Kína a legfejlettebb AI-modellek legérzékenyebb funkcióihoz való hozzáférést korlátozhatja.
Miért számít ez?
A kezdeményezés stratégiai jelentőségű lehet a globális AI-verseny szempontjából: egy BRICS-alapú, nyílt forráskódú ökoszisztéma csökkentheti a fejlett nyugati technológiák iránti függést és kínálhat költséghatékony alternatívákat fejlődő és feltörekvő piacok számára. Ugyanakkor a kezdeményezés sikere nagymértékben függ attól, hogy a BRICS-tagok mennyire támogatják Peking javaslatait, illetve hogy a kínai szabályozási és biztonsági korlátok milyen mértékben befolyásolják a közös fejlesztéseket.
Az ügy nem csupán technológiai kérdés: a viták és döntések az ellátási láncok, a geopolitikai befolyás és a globális szabályozási normák alakulását is meghatározhatják a következő években.
A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
