Leopold Aschenbrenner Németországban született, orvos szülők gyerekeként, a berlini John F. Kennedy School tanulójaként. Tizenöt évesen kezdte meg tanulmányait a Columbia Egyetemen, ahol 2021‑ben, tizenkilenc évesen végzett közgazdaságtan, valamint matematika és statisztika szakokon évfolyamelsőként. Karrierje kezdetén az FTX Future Fundnál dolgozott; az FTX‑hez köthető botrányok és csőd 2022 végén következtek be.
OpenAI‑tól a nyilvános kritikáig
2023‑ban Aschenbrenner az OpenAI Superalignment csapatához csatlakozott, ahol Ilya Sutskever és Jan Leike mellett a modellek emberi célokkal való összehangolásán dolgozott. 2024 áprilisában az OpenAI elbocsátotta; a cég szerint bizalmas információk illetéktelen megosztása volt az ok, Aschenbrenner saját állítása szerint egy ötletelésre szánt dokumentumot külső kutatóknak küldött, és korábban belső biztonsági aggályokat is felvetett. A távozás után Aschenbrenner hangos kritikusává vált az AI fejlesztésének biztonsági és geopolitikai kockázatairól szóló vitáknak.
Az esszé és a főbb állítások
2024 júniusában publikálta a Situational Awareness: The Decade Ahead című, 165 oldalas esszéjét. A dolgozat központi tézise szerint az általános mesterséges intelligencia (AGI) körülbelül 2027 körül válhat elérhetővé, és egy gyors önfejlesztési fázis akár 2030‑ra szuperintelligenciához vezethet. Aschenbrenner hangsúlyozta a számítási kapacitás, az algoritmusok és a tanulási módszerek párhuzamos javulásának szerepét, valamint a legfejlettebb modellek fizikai és informatikai védelmének stratégiai fontosságát. Legvitatottabb javaslata az volt, hogy az Egyesült Államoknak és demokratikus szövetségeseinek közös, szigorúan védett nemzeti programot kell létrehozniuk a legfejlettebb AI‑fejlesztésekhez.
A hedge fund megalapítása és stratégiája
Pár hónappal az esszé után létrehozta a Situational Awareness nevű fedezeti alapot mintegy 225 millió dollár alaptőkével, amelyet több ismert szilícium‑völgyi szereplő biztosított. Kutatási igazgatónak Carl Shulmant hozta, és a csapat célja az AI‑infrastruktúra „ásóinak és lapátjainak” — áramtermelés, memóriaipar, számítási kapacitás, hálózati optika, chipgyártás, adatközpont‑ingatlanok — felvásárlása volt. Short pozíciókkal ezzel szemben olyan szoftvercégek ellen fogadtak, amelyek szerinte kiüresedhetnek, ha az AI olcsóbbá, alapvető árucikké teszi a szoftvert.
A stratégia kezdetben kimagaslóan teljesített: az alap állítólag egy év alatt körülbelül 5,52 milliárd dollárnyi nyilvános részvényállományt ért el, és 2025 első felében állítólag 47 százalékos, díjak utáni hozamot produkált. 2026 elejére a bejelentett amerikai részvényvagyon mintegy 13,7 milliárd dollárra nőtt. 2026 júliusának elején, a csúcson a teljes vagyont — nyilvános és magánpozíciókat egyaránt beleértve, köztük jelentős Anthropic‑részesedést — nagyjából 45 milliárd dollárra tették.
A nyilvánosságra hozott nagyobb long pozíciók között szerepeltek az SK Hynix, CoreWeave, Nebius, Sandisk és Micron; a short oldalon pedig többek között az Adobe állt.
A zuhanás és a likvidálás
2026 júliusában a piac hangulata gyorsan megváltozott: az AI‑infrastruktúra részvények hirtelen korrekciót szenvedtek el. Az SK Hynix, Nebius, Sandisk, Micron és CoreWeave mind 35–40 százalékot veszítettek csúcsukhoz képest néhány hét alatt. Ugyanakkor a portfólió short elemei is rossz irányba mozdultak: a félvezető‑szoftver párok ellen kötött pozíciók számos piaci szereplőnél felerősítették a veszteségeket.
Az alap erősen tőkeáttételes konstrukciója miatt a veszteségek gyorsan likviditási nyomást eredményeztek: brókerek letéti felszólításokat küldtek, és a rövid idő alatt növekvő margin‑kötelezettségeket részben ideiglenes együttműködéssel próbálták kezelni. Leopold Aschenbrenner befektetőinek írt levelében további tőke bevonását kérte.
Mindezek után 2026. július 30‑án az alap kényszerűen csaknem az összes nyilvános részvényállományát eladta egy sürgősségi, 24 órán belüli tranzakcióban. A jelentések szerint Ken Griffin Citadelje vásárolta fel a nagy részét, állítólag a piaci árhoz képest jelentős diszkonttal. Ennek eredményeként az alap vagyona a hónap végére nagyjából 10 milliárd dollárra csökkent a korábbi mintegy 45 milliárdról. A válság idején az Anthropic‑részesedésről szóvivőjük közölte, hogy az nem szerepelt a kiárusításban.
Érdekesség: a likvidálás után a tartott befektetések jelentős emelkedésbe kezdtek, de ezek a nyereségek már a Citadel könyveit növelték. A beszámolók szerint az alap befektetői ennek ellenére 2026‑ban éves szinten körülbelül 80 százalékos hozamot tudhattak magukénak az év eleje óta.
Következtetések
Aschenbrenner esete azt mutatja, hogy egy meggyőző hosszú‑távú technológiai tézis önmagában nem elegendő: a pozícióméret, a finanszírozás és a tőkeáttétel időzítése döntő lehet. Lehetséges, hogy a számítási infrastruktúrára a következő években valóban jelentős összegeket fordítanak majd; az is lehet, hogy a gyors AGI‑előrehaladás jóslata túl optimista. A júliusi események nem döntötték el ezeket a kérdéseket, de világosan megmutatták, hogy kockázatkezelés nélkül a piac rövid távon képes legyőzni a hosszú távú elképzeléseket.
Somlai‑Kiss Máté részvényelemző, Concorde
A cikk vendégszerzői rovatként jelent meg; a vélemények nem feltétlenül tükrözik a Forbes szerkesztőségének álláspontját.
