Luc Julia AI‑kutató szerint a generatív mesterséges intelligencia nem az emberi munkahelyek teljes felszámolását hozza el, hanem a munkakörök és feladatok átalakulását. A változást ő Schumpeter „kreatív rombolás” elméletéhez hasonlítja: új termékek, szolgáltatások és munkamódok felbukkanása megzavarja a meglévő iparágakat, ami néhány munkakör eltűnéséhez és más, új munkák létrejöttéhez vezet. Ezek az új állások viszont gyakran eltérő kompetenciákat követelnek, ami átmeneti munkanélküliséget és átképzési kihívásokat okozhat.
A múlt példa: táblázatkezelők és könyvelők
Julia gyakran hozza fel a táblázatkezelők példáját: a számítógépek és táblázatkezelő‑alkalmazások nem teljesen tüntették el a könyvelői szakmát, hanem automatizálták az ismétlődő, alacsony hozzáadott értékű feladatokat (kézi számolás, ellenőrzések), ezáltal lehetővé téve, hogy a könyvelők a szakmai tanácsadásra és elemzésre koncentráljanak. Az eszköz javította a hatékonyságot, de nem váltotta fel a szakma lényegét.
Az AI és az emberi szerep kiegészítése
Szerinte félreértés azt állítani, hogy az AI „versenyez” az emberekkel: a két fél különböző erősségekkel rendelkezik és egymást kiegészítik. Az AI értékét gyakran a promptok (utasítások) határozzák meg: nélküle a rendszer működésképtelen. Vannak ugyan alkalmazások, például egyes programozást segítő copilotrendszerek, ahol a gép több automatizálást végez, de ezek sem teljesen probléma‑ és hibamentesek: az embereknek továbbra is felügyeletre, ellenőrzésre és korrekcióra van szükségük, mivel az AI tévedhet vagy „hallucinálhat”.
Két szintje van az AI‑használatnak a munka világában
Julia két szerepkört különít el:
-
Az első szint az AI eszközök használata és felügyelete: a dolgozókat meg kell tanítani az AI‑val való interakcióra, a promptok létrehozására és a kimenetek ellenőrzésére. Ez hasonlít ahhoz, amikor egy ipari gépet vezetni kell; az operatív végrehajtást az AI végzi, az emberek a promptokra és a felügyeletre koncentrálnak.
-
A második szint a „fejlesztők” vagy szakemberek szerepe: azok, akik konfigurálják, finomhangolják, karbantartják és javítják az AI‑rendszereket. Ezek a pozíciók technikai és oktatói profilt is igényelnek: ők tanítják majd a többi munkavállalónak az AI helyes használatát.
Schumpeter szellemében ez azt jelenti, hogy egyes munkakörök egy szakmán belül lecserélődnek és átalakulnak (első kategória), míg új szakmák jelennek meg az eszközök megalkotására és működtetésére (második kategória).
Vállalati következmények és képzés szerepe
Egyes vállalatok algoritmusokat használnak a dolgozók időbeosztásának és munkatempójának szervezésére, de Julia szerint ez nem feltétlenül általános irány. Az AI bevezetése növelheti a teljesítőképességet, és különösen azok járhatnak jól, akik nem voltak korábban kiemelkedők: az AI kiterjesztett intelligenciaként képes felszabadítani képességeiket. Ugyanakkor a fejlődéshez aktív tanulás és képzés szükséges; aki nem sajátítja el az eszköz használatát, lemaradhat.
A képzésnek a gyakorlatban arra kell fókuszálnia, hogyan hozható ki a legtöbb érték az AI‑ból—elsősorban egyéni felelősség és szervezeti támogatás együttese szükséges.
Empirikus megfigyelések: a francia generatív AI‑bizottság megállapításai
2023 szeptemberében az Élysée‑palota Luc Julia‑t és más szakértőket hívta meg a franciaországi generatív AI‑bizottság munkájába. A bizottság társelnöke Philippe Aghion közgazdász volt. A bizottság kilencezer francia vállalatot vizsgáló kutatása szerint az AI‑t alkalmazó cégek összességében több munkahelyet teremtenek, mint hasonló, AI‑t nem használó vállalatok. A magyarázat az, hogy az AI növeli a produktivitást és a versenyképességet: ha egy cég növeli termelékenységét és globális piaci tevékenységét, nő a termékek és szolgáltatások kereslete, ami munkahelybővülést eredményez.
A bizottság szerint a munkahelyeknek csupán mintegy 5%-a áll igazán veszélyben az AI miatt — ez ugyan nem elhanyagolható, de relatíve alacsony arány.
Konklúzió: kisebb rombolás, nagyobb átalakulás
Julia arra a következtetésre jut, hogy a generatív AI kevésbé lesz „munkahelyromboló”, mint azt egyes elmék feltételezik. Nem tagadja, hogy lesznek veszteségek, de ezek marginálisak lehetnek; a nagyobb hatás az átalakulásban és az új készségek iránti igényben lesz. Mindenkinek meg kell tanulnia bánni az AI‑val, mert az eszköz hozzáférhető és viszonylag könnyen elsajátítható: a legnagyobb akadály gyakran a félelem vagy a tétlenség.
A cikk Luc Julia Robot, nem pilóta című könyvének szerkesztett részleteiből készült válogatás.
