Magyarország és Csehország számos konkrét együttműködési pontban állapodott meg a kutatás‑fejlesztés és a digitalizáció területén, többek között közös, évente többmillió eurós pályázati kiírások indításáról — közölte Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter egy Facebook‑bejegyzésben. A tárgyalásokon Karel Havlíček cseh miniszterelnök‑helyettes vett részt; a megbeszélés a két ország első közös kormányüléséhez kapcsolódott, amelyen a magyar delegációt a miniszterelnök, Tanács Zoltán és további hét tárcavezető képviselte (a találkozóról szóló közlemények dátuma: 2026. október 29.).
Közös pályázatok és szakértői együttműködés
A felek döntöttek arról, hogy közös kutatás‑fejlesztési és innovációs pályázati felhívásokat indítanak. A közlemény szerint ezek a kiírások évente több millió eurós kerettel rendelkeznek, és az elbírálásukat egy vegyes, cseh–magyar bírálóbizottság végzi majd. Emellett a két ország kölcsönösen bevonja majd egymás szakértőit a nemzeti tudományos pályázatok értékelésébe.
A megállapodás része az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) forrásaihoz kapcsolódó szorosabb szakmai együttműködés is: a felek tudásátadást, közös mentorálást és coachingot ígérnek annak érdekében, hogy javítsák esélyeiket az ERC‑pályázatokon. Az ERC‑támogatások elnyerése jelentős nemzetközi szakmai elismerés, és egyes projekteknél akár többmillió eurós finanszírozást is jelenthet.
ELI ERIC finanszírozási modelljének felülvizsgálata
A tanácskozáson kiemelt témaként szerepelt az ELI ERIC (Extreme Light Infrastructure European Research Infrastructure Consortium) európai szintű működtetése és finanszírozása. A felek bejelentették, hogy szeretnék a konzorcium működésének költségszerkezetét mindkét állam számára fenntarthatóbb, üzletileg megalapozott modellre átállítani. A tárcavezető rámutatott: jelenleg Csehország és Magyarország fedezi annak az igen költséges kutatási infrastruktúrának mintegy 90 százalékát, amelyet közel 40 ország kutatói is használnak — ez indokolja a finanszírozás modelljének felülvizsgálatát.
Az ELI ERIC 2021‑ben jött létre, és a világ egyik legfejlettebb, nagy teljesítményű lézerrendszereire épülő kutatási infrastruktúráját képviseli. A konzorcium két fő kutatóközpontot üzemeltet: a magyarországi Szegeden található ELI ALPS lézerközpontot, amely az ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusok kutatására specializálódott, valamint a Prága melletti Dolní Břežanyban működő ELI Beamlines létesítményt, ahol többek között nagy intenzitású lézerekkel és részecskenyalábokkal végeznek kísérleteket.
A konzorcium alapító tagjai Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia; később Bulgária is teljes jogú taggá vált. Az ELI eszközei a fizika, kémia, anyagtudomány és orvostudomány területén kínálnak kutatási lehetőségeket, és nemzetközi pályázatokon keresztül kutatók széles köre számára elérhetők.
A mesterséges intelligencia is napirenden
A kétoldalú találkozón a mesterséges intelligencia témája is szerepelt. A miniszter megemlítette, hogy a nemrég Prágában tartott közép‑ és kelet‑európai mesterséges intelligencia‑csúcs (CEE AI Summit) sikerét követően a magyar fél felajánlotta, hogy a következő évek valamelyikében Magyarország adjon otthont a rendezvénynek.
Miért fontos ez?
A megállapodás több szempontból is jelentős: a közös pályázatok és a szakértői csere növelheti a régió kutatási teljesítményét és ERC‑esélyeit, míg az ELI ERIC finanszírozásának átgondolása célja a költségek igazságosabb és tartós finanszírozási struktúrára helyezése. Az együttműködés továbbá politikai jelzést is küld arról, hogy a két ország hajlandó közösen vállalni a nagyszabású, nemzetközi kutatási infrastruktúrák fenntartását.
A tárcavezető közlése szerint a további részletekről és a konkrét pályázati feltételekről később adnak tájékoztatást.
