A legfrissebb Ipsos–Hedepy Mental Health felmérés szerint a magyar felnőttek jelentős többsége az elmúlt egy évben olyan lelki vagy mentális nehézséggel küzdött, amely közvetlenül befolyásolta a mindennapjait. A kutatás 2026 szeptemberében hat közép- és kelet-európai országban — Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában — zajlott. Magyarországon 1 010, 18–70 év közötti válaszadó töltötte ki az online kérdőívet; a minta nem reprezentatív nem, életkor és régió szerint.
A felmérés szerint a válaszadók 81 százalékának hatottak rájuk valamilyen érzelmi problémák az elmúlt évben. Különösen érintettek a nők (84 százalék) és a fiatalabb generációk: a Z és az Y generációk körében 86 százalékot mértek, míg a baby boomerek esetében ez az arány 68 százalék. Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere szerint az eltérés részben a generációk eltérő viszonyulását tükrözi a mentális egészséghez és a segítségkéréshez.
Mely problémák a leggyakoribbak?
A nehézségek rangsorát a stressz vezeti (52 százalék), ezt követik a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék). Összességében a válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalék tapasztalt egzisztenciális feszültséget. A nők átlagosan több problématerületet jelöltek meg (3,2), míg a férfiaknál az átlag 2,6 volt.
Temesvári Eszter rámutatott: a fiatalabb generációk bizonytalan gazdasági környezetben próbálnak egzisztenciát teremteni, miközben rájuk nagy társadalmi elvárások nehezednek; a nők esetében pedig a „második műszak” és a családi gondoskodás plusz munkahelyi elvárások hozzájárulnak a túlterheltséghez.
Sokak magukra maradnak — nem a szégyen, hanem a megfizethetőség a fő akadály
A kutatás azt is feltárta, hogy a magyarok többsége nem tudta kivel megosztani érzéseit: 65 százalék szeretett volna beszélni az elmúlt évben, de nem tette. A hallgatás hátterében nem elsősorban a szégyen áll: mindössze 11 százalék jelezte, hogy szégyelli a problémáit. Sokkal gyakoribb okok voltak, hogy egyszerűen nem volt kivel beszélni (24 százalék), nem akartak terhet jelenteni másoknak (17 százalék), vagy nem tudták szavakba önteni az érzéseiket (16 százalék).
A szakellátáshoz való hozzáférésnél sem a stigma a meghatározó: a lakosság csupán 24 százaléka zárkózik el teljesen a terápiától. Az igazi korlát az anyagi oldal: a terápia költsége 38 százalékot riasztott vissza, ami lényegesen gyakoribb akadály, mint a szégyenérzet (8 százalék). Ezt tovább nehezíti a megfelelő szakember megtalálásának nehézsége (62 százalék).
Temesvári Eszter szerint a tabuk csökkennek, de sokaknál a magány és az anyagi korlátok tartják távol a szakmai segítségtől.
AI, mint gyors hozzáférésű lelki támasz — generációs különbségek
A szakemberhiány és a magas árak miatt keletkező űrt részben technológiai megoldások töltik be: a válaszadók 42 százaléka már fordult valamilyen mesterséges intelligencia-alapú eszközhöz érzelmi támogatásért vagy tanácsért. A generációk közti különbség markáns: a Z generációs fiatalok 62 százaléka használ AI-t lelki támaszként, míg a baby boomerek körében ez az arány 22 százalék.
A kutatás megállapítja, hogy bár a chatbotok és más AI-eszközök sokaknak gyors segítséget nyújthatnak, szakértők figyelmeztetnek, hogy empátia és diagnosztikai képességek nélkül ezek kockázatosak lehetnek, ha valódi pszichoterápia helyett alkalmazzák őket. A válaszadók többsége ugyanakkor továbbra is a személyes, emberi szakemberhez ragaszkodik; a digitalizációt a szakemberhiány áthidalójaként, elérhetőbb és biztonságosabb online formaként látják, nem a pszichológusok kiváltójaként.
Miért számít ez?
A felmérés ráirányítja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a mentális egészség problémái széles rétegeket érintenek, és a megoldáshoz a hozzáférés és megfizethetőség kérdéseinek kezelése elengedhetetlen. Emellett a növekvő AI-használat a lelki támogatás terén új lehetőségeket és új kockázatokat egyaránt felvet: fontos a szabályozás, a szakmai felügyelet és az elérhető, minőségi szolgáltatások fejlesztése.
(Forrás: Ipsos–Hedepy Mental Health felmérés, 2026. szeptember; Temesvári Eszter, pszichológus, Hedepy magyarországi community managere.)
