Menyhárd Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzora és a mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogászképzés vezetője szerint a mesterséges intelligencia (AI) mára nem pusztán technológiai, üzleti vagy oktatási téma, hanem alapvető jogi kérdéseket vet fel. Nemcsak arról van szó, hogy egy új eszközt kell szabályozni: az AI megjelenése újragondolásra kényszeríti a felelősség, a diszkrimináció, a jogalanyiság, az adatkezelés, a termékfelelősség és a vállalati megfelelés fogalmait.
Miért indult az ELTE képzés és hogyan építették fel?
A képzés ötlete Menyhárd Attila szerint évekkel ezelőtt indult el, részben az önvezető autókkal kapcsolatos informatikai és jogi kérdések nyomán. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a tananyag gyakorlatilag a nulláról kellett felépüljön: nem volt korábbi mintaképzés, amit át lehetett volna venni. Egyetemi szinten átadható, strukturált tudásra volt szükség ahhoz, hogy elindulhasson a szak, ezért kidolgoztak egy olyan oktatási alapot, amely a jogászok számára rendszerszinten teszi értelmezhetővé az AI-val kapcsolatos jogi kérdéseket.
Jogász–informatikus kommunikáció: közös nyelv kell
A beszélgetés egyik központi gondolata, hogy a jogászoknak és az informatikusoknak meg kell tanulniuk egymás nyelvét. Menyhárd felhívta a figyelmet, hogy ez nem teljesen új helyzet: a rendszerváltás után a jogászoknak a könyvelőkkel, később a közgazdászokkal kellett együttműködniük; most pedig a mérnökök és informatikusok felé kell nyitniuk. A fejlesztőknek tudniuk kell, milyen keretek között dolgozhatnak; a jogászoknak pedig érteniük kell, mit akarnak a fejlesztők létrehozni — ennek hiánya könnyen ördögi körhöz vezethet, különösen mert egy fejlesztés gyakran csak két–három év múlva kerül piacra, miközben a jogi szabályozás a gyorsan változó területen módosulhat.
Lehet-e jogi személy az AI?
Az adás egyik legizgalmasabb része a mesterséges intelligencia jogalanyiságáról szólt. Menyhárd Attila szerint a jog rugalmas: elméletben képes jogalanyt alkotni szinte bármiből, de a kérdés inkább az, hogy akarjuk-e ezt megtenni. A döntés társadalmi, morális és politikai természetű lenne. Jelenleg a jogalany–jogtárgy kettősség alapján osztja fel a világot: valaki tulajdonos vagy valami valakinek a tulajdona. Ha az AI jogalannyá válna, felmerülne, hogy ki marad tulajdonos, ki veszti el a tulajdonosi jogokat, és kinek éri meg fejleszteni olyan technológiát, amelyet később nem lehet értékesíteni. Menyhárd ezért úgy fogalmazott, hogy az AI személyiségének jogi szabályozásával nem feltétlenül kell előreszaladni: ennek csak akkor van értelme, ha valódi társadalmi igény és konszenzus mutatkozik.
Mit tud és mit nem tud a generatív AI a jogi munkában?
A beszélgetés kitért a generatív AI korlátaira is. Menyhárd hangsúlyozta, hogy a nagy nyelvi modellek nagyon meggyőző, jól megírt szövegeket képesek előállítani, de ez nem azonos azzal, hogy „értenék” a tartalmat. A jogi munkában ez kritikus: egy generatív AI hasznos lehet egyszerű birtokvédelmi kérdésekben vagy dokumentumellenőrzésben, de nem képes önállóan felépíteni egy konkrét ügy jogi stratégiáját, kockázatelemzését és a tényállásra szabott megoldásokat.
Oktatás: nem konkrét eszközre, hanem alkalmazkodásra kell felkészíteni
Menyhárd kiemelte, hogy a jogászképzésnek alkalmazkodnia kell: ma már nem lehet biztosan tudni, milyen technológiát fog használni egy most beiratkozó hallgató öt év múlva. Ezért az oktatás célja nem lehet egyetlen eszköz vagy technika átadása, hanem a változásokhoz való alkalmazkodás, a kritikus szakmai ítélőképesség és az együttműködési készség fejlesztése.
Az AI-jog ismerete nem opcionális
A professzor egyértelműen fogalmazott: az AI-jog ismerete már nem választás kérdése. A mesterséges intelligencia a vállalati működés, a gazdaság és a társadalmi folyamatok részévé vált, ezért aki meg akar felelni a jogi és szabályozási követelményeknek, nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a területet.
Részletek a beszélgetés műsoridejéből
- Hogyan indult el az ELTE mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogászképzése? (00:45)
- Miért kell a jogászoknak és az informatikusoknak megtanulniuk egymással kommunikálni? (02:59)
- Kik jelentkeznek az AI-jogi szakjogászképzésre? (10:54)
- Lehet-e jogi személy a mesterséges intelligencia? (15:57)
- Hogyan változtatja meg az AI a jogászok munkáját? (30:11)
- Mire kell felkészíteni a jövő joghallgatóit? (36:13)
- Miért nem opcionális többé az AI-jog ismerete? (39:49)
A teljes beszélgetés az eredeti adásban megtekinthető.
