Egy MIT Technology Review által vezetett vizsgálat azt találta, hogy legalább 2015 és 2026 eleje között több mint 1 050 ember halt meg olyan helyen, amely egy vagy több határfelügyeleti megfigyelőtornyok látóterében állt. A tanulmány közel 4 000 maradványlokációt hasonlított össze mintegy 600 azonosított toronnyal, és megállapította: a modern, AI‑vezérelt Anduril‑tornyok mellett a régebbi rendszerek is ismétlődően mulasztanak mind a felismerésben, mind a reagálásban.
Mi történt? Egy konkrét eset
José Morales Bernal 2024. április 8‑án, 32. születésnapja előestéjén lépett be az Egyesült Államokba, és aznap a déli új‑mexikói sivatagban, Sunland Park közelében halt meg. Szemtanúk — a helyi hulladéklerakó dolgozói — találták meg először. Az események sora azt mutatja, hogy Morales mozgása a nap korábbi óráiban három Anduril‑tornyön belüli területen történt; teste végül mindössze 360 lábra (kb. 110 méter) volt az egyik tornyomtól. A boncolás „környezeti kitettséget” (environmental exposure) jelölt meg halálokként.
A vizsgálat módszere és fő megállapításai
A MIT Technology Review:
- közel 4 000 helyszínt vetett össze nonprofit csoportok és megyei hivatalok adataival;
- majdnem 600 tornyot vett figyelembe, amelyekre az Electronic Frontier Foundation adataiból jutott információ;
- térképészet és domborzatelemzés alapján vizsgálta, hogy a terep akadályozta‑e a tornyok látómezejét;
- és keresztellenőrizte a telepítési időpontokat a halálozások becsült idejével.
Eredmények:
- Több mint 1 050 ember halt meg a tornyok hatósugarán belül 2015 és 2026 eleje között.
- A halálesetek a vizsgált tornyok körül — a teljes mintában — mintegy kétharmadára kiterjedtek; vagyis nem néhány hibás eszköz probléma volt.
- Számos modern, autonóm Anduril‑torony környékén is találtak áldozatokat: a vizsgálat szerint több mint 110 haláleset köthető Anduril‑tornyok hatóköréhez 2021 óta.
- A topográfiai elemzés szerint egyes tornyok mindössze a hirdetett lefedettségük 10%-át látták; ugyanakkor a legtöbb haláleset nem olyan „vakfoltban” történt, amelyet a terep blokkolt volna.
Miért nem működnek jól ezek a rendszerek?
A cikk több, egymással összefüggő okot említ:
- Technológiai hibák: algoritmusok tévesen osztályozhatnak mozgást (pl. állatként azonosítanak embert), vagy egyszerűen nem észlelik rejtett, hálóval vagy ponyvával takart csónakokat és csoportokat. Több ügynök 10–15%-os hiányzási arányról beszélt az elején.
- Handoff‑probléma: emberátadásokkor a megfigyelés „elveszhet” két torony között, és a személyek kimaradnak a folytonos követésből.
- Emberi tényező: a monitorozó helyiségek feladatait gyakran túl sok más teher terheli; az ügynökök nem mindig figyelik végig a kamerákat, vagy szándékosan „várakoznak” taktikailag.
- Erőforráshiány: amikor sok a migráció és agentfoglaltság magas, kevesebb ügynök érhető el riasztásokra reagálni.
- Adatmegőrzés és átláthatóság hiánya: a tornyok felvételeit gyakran 30 nap után felülírják, és CBP nyilatkozata szerint csak aktív vizsgálat esetén őrzik meg hosszabb ideig.
Példák és részletes esetek
A cikk több esettanulmányt ismertet:
- 2024‑ben ugyanazon Santa Teresa környéken Morales mellett 18 másik haláleset történt ugyanabban a sivatagi szakaszban, amely három Anduril‑torony hatókörében állt.
- Del Rio, Texas: 2022‑ben egy brazil család átkelés közben vesztette életét; a helyük közelében elhelyezett kamerák — az elemzés szerint — tiszta látómezővel bírtak, mégsem érkezett azonnali reagálás.
- Otay Mountain és más helyszínek: fiatal nők holttesteit találták meg Anduril‑tornyoktól belátható távolságra, néha napokkal vagy hetekkel azután, hogy a halál bekövetkezett.
A toronytechnológiák rövid története és szereplők
- Az Egyesült Államok több generáción át építette a „virtuális falat”: korai CCTV‑tornyoktól (RVSS) a Michelin‑szintű IFT (Integrated Fixed Towers, Elbit Systems) rendszerekig és az Anduril AI‑tornyokig.
- CBP eddig több száz, jelenleg a cikk szerint 803 darab tornyot számolt — a kormánybecslés alapján az üzemidő alatti költségterv 6,2 milliárd dollár volt, és további 1 497 torony beszerzésére terveznek közel 1 milliárd dollárt fordítani 2034‑ig.
- Anduril szerződéseihez kapcsolódóan 2021‑ben a CBP már több mint 98 millió dollárt költött; a vállalatnak a cikk szerint akár 1,1 milliárd dollárra rúghat a szerződése.
Vizsgálat, elszámoltathatóság és politika
A cikk szerint a belső felmérések és elemzések hiánya megnehezíti az átfogó értékelést:
- CBP nem végzett перейти‑szintű (holisztikus) elemzést arról, hogy a tornyok mennyiben járultak hozzá a felismeréshez vagy a halálesetek elkerüléséhez.
- Nincs egyértelmű, következetes eljárás arra, hogy egy holttest megtalálása után kivizsgálják: a toronynak észlelnie kellett‑e a személyt, vagy ha észlelte, miért nem érkezett gyors ellenintézkedés.
- A fel nem használt vagy törölt felvételek (30 napos felülírás) miatt fontos bizonyítékok elveszhetnek.
Mire mutat rá mindez és mi a teendő?
A MIT Technology Review cikke azt hangsúlyozza, hogy a technológia önmagában nem oldja meg a határfelügyelet humanitárius kihívásait. Az elemzés szerint mind a szenzorok és algoritmusok hiányosságai, mind az ügynökök reagálóképességének korlátai közrejátszanak abban, hogy emberek a kamerák látómezeje mellett is meghalnak. A szerzők és interjúalanyok felsorolják a következő szükséges lépéseket: jobb mérési és audit‑gyakorlatok kialakítása, a felvételek hosszabb megőrzése és független ellenőrzés, valamint átláthatóbb elszámoltathatóság arra nézve, hogy a technológia mikor és hogyan segít (vagy nem segít).
Záró megjegyzés
A cikk nem állítja, hogy egyetlen technológia mindenütt haszontalan; CBP és egyes szakértők is elismerik, hogy a tornyok bizonyos helyeken és körülmények között hasznos adatot szolgáltatnak. Ugyanakkor a vizsgálat rávilágít: az elmúlt években több ezermérföldnyi „virtuális fal” és több százmillió dollár költése után is előfordul, hogy emberek a kamerák látómezeje mellett halnak meg — anélkül, hogy a rendszerek vagy az üzemeltetők megfelelő módon dokumentálnák és kivizsgálnák ezeket a hibákat.
