A Portfolio közel 450 vállalat bevonásával végzett felmérése szerint Győr-Moson-Sopron megyében a cégek többsége számára a munkaerőhiány lenne a legnagyobb akadálya annak, ha egyik napról a másikra 20 százalékkal megnőnének a megrendeléseik. A 2026. augusztus 31. és szeptember 14. között végzett, 439 válaszadót számláló, anonim és nem reprezentatív kutatás alapján a megyei válaszadók 64,8 százaléka jelölte meg ezt a lehetőséget legnagyobb problémaforrásként.
Ez az arány jóval meghaladja a budapesti (45,5%) és a Pest megyei (30,3%) vállalatoknál mért értékeket; a közép-dunántúli cégek 56,9 százaléka is hasonló aggodalmat fogalmazott meg. A felmérés alapján tehát több régióban is komoly növekedési korlátot jelenthet a munkavállalói kínálat, de erős regionális különbségek látszanak.
Nem csak a létszám, a képzettség is hiánycikk
A vállalatok nem csupán a rendelkezésre álló dolgozók számát, hanem a megfelelő szaktudást is kritikus szűk keresztmetszetként nevezték meg. Győr-Moson-Sopronban a cégek 22,7 százaléka említette a munkaerő képzettségének és szakértelmének hiányát egyik legfontosabb versenyképességi gyengeségként; Budapesten és Közép-Dunántúlon ez az arány körülbelül 17% volt.
A helyi érzékenységet alátámasztják a hivatalos adatok is: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2026 második negyedévében 2,0 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopronban (Nyugat-Dunántúl összességében 2,3%), miközben országosan 4,5%-ot mértek. 2025-ben a megyében 3 207 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, ami 2,2%-os aránynak felel meg.
A KSH-adatok alapján tehát nem az látszik, hogy a térségben tömegesen jelentkeznének üres állások — épp ellenkezőleg: a mozgósítható munkaerő-kínálat eleve szűk, ami különösen érzékennyé teszi a cégeket.
Nincs kiugró ipari boom, mégis erős a munkaerőkorlát
A munkaerőhiányi félelmet nem magyarázza teljes mértékben ipari fellendülés: a KSH szerint Győr-Moson-Sopron ipari termelése 2026 első felében 1,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúlon pedig 1,1%-os volt a bővülés. A régiók teljesítménye hektikusan szóródott, és nincs olyan erős lokális felfutás, amely önmagában indokolná a vállalati aggodalmakat. Ezért is figyelemre méltó, hogy a cégek már ilyen mérsékelt növekedési környezetben is komoly munkaerőkorlátról számolnak be.
Pásztor Roxána, a Portfolio fenntarthatósági projektvezetője szerint a kutatás fontos tanulsága, hogy a munkaerőhiány ma már nem csak kedvező konjunktúra idején válik növekedési korláttá: "Egy erősebb keresleti időszakban a megfelelő munkaerő elérhetősége nagyon gyorsan a bővülés egyik legfontosabb korlátjává válhat."
Termelékenység és hatékonyság az ország minden régiójában fókuszban
A termelékenység javítása szinte minden térségben a cégvezetők fontos prioritása: Budapesten, Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 20–25% közötti arányban jelölték meg ezt a feladatot, Dél-Alföldön ennél magasabb volt az arány. Győr-Moson-Sopronban 23,9% nevezte meg a termelékenység javítását a legfontosabb vezetői kérdésként.
A termelékenység iránti fókusz szorosan kapcsolódik a munkaerőhiányhoz: ha nehéz új dolgozókat találni, a cégeknak ugyanolyan vagy csak lassan bővíthető létszámmal kell több megrendelést teljesíteniük.
Beruházások: nem a leállás, hanem a célváltás látszik
A válaszok szerint nem általános beruházási szünetről van szó, hanem inkább arról, hogy a fejlesztések célja változott: Győr-Moson-Sopronban a vállalatok legnagyobb része elsősorban hatékonyságjavító beruházásokban gondolkodik (28,4%), további 13,6% pedig csak gyors megtérülésű fejlesztéseket tervez. Csak 15,9% jelezte, hogy fejlesztési tervei vannak ugyan, de bizonytalanság miatt egyelőre kivár.
Budapesten ezzel szemben relatíve nagyobb volt a kivárást jelölők aránya (közel 30%), míg Közép-Dunántúlon még erősebb a hatékonysági fókusz: ott a cégek közel egyharmada határozta meg elsődleges beruházási célként a hatékonyságjavítást.
A vállalatok ma szigorúbban válogatnak a beruházások között: előtérbe kerülnek azok a fejlesztések, amelyek csökkentik a működési költséget, felszabadítanak kapacitást vagy gyorsan növelik a termelékenységet.
AI: gyakorlati, működési feladatokra fókuszálnak a cégek
A mesterséges intelligencia alkalmazásában a megkérdezettek elsősorban gyakorlati működési problémák megoldását látják. Győr-Moson-Sopronban a vállalatok 46,6%-a tervezi az AI-t adminisztratív feladatok automatizálására a következő egy–két évben, 35,2% adatelemzésben és vezetői döntéstámogatásban, míg 31,8% a termelés vagy működés optimalizálására használná. Közép-Dunántúlon hasonló képet mutatnak az arányok, Budapesten viszont az adatelemzés, marketing és tartalomkészítés valamivel hangsúlyosabb.
Az eredmények alapján az AI a vállalati gondolkodásban elsősorban hatékonyságnövelő eszköz: sok cég nem feltétlenül több emberrel, hanem jobb szervezéssel, automatizációval és adatalapú döntéssel próbálna növekedni.
Versenyelőny hiánya és a fenntartható növekedés keresése
Győr-Moson-Sopronban a válaszadók 34,1%-a mondta azt, hogy nincs számottevő versenyelőnye saját cégénél a versenytársakhoz képest; Budapesten és Közép-Dunántúlon hasonló, megközelítőleg egyharmados arányt mértek. Sok vállalatnál tehát nem egyetlen gyenge pont rajzolódik ki, egyszerűen nincs kiemelhető előnyük — ez tovább erősíti a termelékenység- és hatékonyságjavítás iránti igényt.
A felmérés összképe nem egy válságra készülő szektort mutat: inkább olyan vállalatoké, amelyek azt keresik, miként nyerhetnek több teljesítményt korlátozottan bővíthető erőforrásaikból. Győr-Moson-Sopronban azonban ehhez különösen feszes munkaerőpiac társul; ha a kereslet érdemben megindul, könnyen a megfelelő munkaerő hiánya válhat a legnagyobb növekedési korláttá.
További tájékoztatás
A Portfolio részletes eredményeit és a régió vállalatainak növekedési, munkaerőpiaci és beruházási kérdéseit a Nyugat-magyarországi Economic Forumon is bemutatják, amely 2026. október 15-én kerül megrendezésre.
A Portfolio kutatása anonim, nem reprezentatív felmérés volt, 2026. augusztus 31. és szeptember 14. között 439 válaszadó részvételével. A címlapkép illusztráció.
