- szeptemberében Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök csúcstalálkozóján a mesterséges intelligencia (AI) jövője napirendre került, de hivatalos kétoldalú megállapodás nem jött létre – írta a Washington Post.
A találkozó napján Trump a Truth Social felületén azt írta, hogy a „szuperintelligenciát” békén kell hagyni, és nem szándékozik beavatkozni annak fejlődésébe. Ezzel szemben Hszi Csin-ping a csúcson hangsúlyozta: mindkét országnak közös felelőssége az AI-fejlesztések emberi felügyelet alatt tartása. A kínai kormány által közreadott hivatalos összefoglaló szerint Hszi arra szorgalmazta amerikai partnerét, hogy folytassák a kétoldalú párbeszédet az AI kockázatairól és lépjenek fel együttesen a visszaélések ellen.
Bár napirendre került a téma, a felek nem állapodtak meg semmilyen konkrét, kötelező érvényű szabályozásban. Elemzők szerint ennek hátterében több, párhuzamosan zajló politikai és gazdasági tényező áll: Trump és a szilícium-völgyi szövetségesei határozottan ellenzik az AI-fejlesztések lassítását célzó intézkedéseket, mert attól tartanak, hogy az ilyen szabályozások a kínai versenytársakat ösztönöznék.
Ugyanakkor Peking részéről is láthatóak szabályozási törekvések. Hszi júliusi beszédében már a felügyelet szigorítását kérte az „ellenőrzés elvesztésének megelőzése” érdekében, és a hónap elején egy kínai szabályozó hatóság tisztviselője nyilvánosan figyelmeztetett az AI-modellek szoftveres sebezhetőségeire. Kínában jelenleg érezhetően szigorúbb szabályok működnek, mint az Egyesült Államokban: kötelező megjelölni az AI által előállított tartalmakat, korlátozzák az algoritmusok szerepét a hírszolgáltatásban, és kiskorúak számára teljesen tiltott a chatbotok használata. A kínai vezetés külön hangsúlyt fektet az AI társadalmi és politikai kockázataira; Csen Ji-hszin állambiztonsági miniszter szeptember 12-i elemzésében az AI-alapú propaganda és a deepfake-ek által keltett feszültségek veszélyére hívta fel a figyelmet.
Az Egyesült Államokban is nő a szabályozási nyomás. Két kaliforniai törvényhozó kedden olyan javaslatot nyújtott be, amely az amerikai külügyminisztériumot arra kötelezné, hogy mélyebb egyeztetéseket folytasson a kínai féllel az MI-tesztelésről és az átláthatóságról. Emellett Scott Bessent pénzügyminiszter a héten tárgyalt kínai partnerével egy kétoldalú értesítési rendszer létrehozásáról, amely a mesterséges intelligenciához kapcsolódó biztonsági incidensek követését szolgálná.
Elemzők, köztük Matt Sheehan, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány kutatója, azt mondják, hogy egy átfogó, mindkét fél által aláírt amerikai–kínai AI-megállapodás továbbra is valószínűtlen: Trump elutasítja a kötelező jellegű korlátozásokat, Peking pedig kifogásolja a washingtoni exportkorlátozásokat, amelyek hosszabb ideje nehezítik a kínai AI-szektort. Ugyanakkor Sheehan szerint a kínai tisztviselők egyre nyíltabb kockázatértékelései és a technológiai rendszerek ismétlődő hibái miatt nem lehet teljesen kizárni a nemzetközi együttműködés lehetőségét.
Összességében a csúcstalálkozó jelezte, hogy a két nagyhatalom hajlandó beszélni az AI-kockázatokról, ám a politikai ellentétek és a stratégiai érdekek miatt egyelőre nem alakult ki közös, kötelező szabályozási keret.
Lényeges dátumok és tények
- A találkozó és az azt követő beszámolók 2026 szeptemberében zajlottak.
- Hszi Csin-ping júliusi beszédére és Csen Ji-hszin szeptember 12-i elemzésére hivatkoznak a kínai aggályok kapcsán.
- Két kaliforniai törvényhozó a héten nyújtott be javaslatot az amerikai külügyminisztérium kötelezésére kétoldalú AI-egyeztetésekre.
- Scott Bessent pénzügyminiszter a héten tárgyalt egy kétoldalú értesítési rendszerről a kínai partnerével.
A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
