A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears nevű felmérése közel ötvenezer munkavállaló válaszait dolgozta fel 48 országban és régióban, és arra jutott, hogy miközben az AI‑eszközök használata gyorsan terjed, egyre kevesebb dolgozó fér hozzá a fejlődéshez szükséges képzésekhez. A válaszadók 64 százaléka használt AI‑eszközöket munkája során az elmúlt egy évben, ami tíz százalékpontos növekedésnek felel meg az előző időszakhoz képest.
Használati trendek és kilátások
A generatív mesterséges intelligenciát naponta alkalmazók aránya 14-ről 22 százalékra nőtt, és a dolgozók 59 százaléka számít arra, hogy a következő évben többet fogja használni az AI‑t. A naponta AI‑t használók körében több mint kétharmad bízik abban, hogy munkahelye hosszú távon biztonságban van, míg a nem rendszeres használók körében ez az arány 57 százalék. A napi használók nagyobb valószínűséggel kezdeményeznek előléptetést, jobban bíznak a vezetésben, és magabiztosabbak abban, hogy új készségeket tudnak elsajátítani.
Négy munkavállalói csoport és eltérő lehetőségek
A kutatás a szaktudás ritkasága és az AI‑hoz kapcsolódó felkészültség alapján négy csoportot különít el:
- „Éllovasok” – a válaszadók 14 százaléka: ritka, keresett szakértelem kombinálva fejlett AI‑készségekkel.
- „AI‑újítók” – 18 százalék: kevésbé ritka szaktudás, de az AI‑t jobban kihasználják a munkában.
- „Nélkülözhetetlenek” – 11 százalék: értékes szakértelem, de AI‑alkalmazásban kezdeti szinten.
- A legnagyobb, 56 százalékos csoport: a szervezet mindennapi működését biztosítók, akiknek szaktudása kevésbé keresett, és az AI‑használatuk is kevésbé fejlett.
Fontos megjegyzés: a szervezet motorját alkotó legnagyobb csoportból mindössze két‑öt ember jut hozzá a szükséges képzésekhez (azaz körülbelül 40 százalékuk fér hozzá képzési lehetőséghez), miközben ez a réteg végzi a mindennapi teendők zömét és létszámban is a legnagyobb.
Megtartási és mobilitási kockázatok
Az éllovasoknál a megtartás jelent kihívást: 29 százalékuk tartja nagyon vagy rendkívül valószínűnek, hogy egy éven belül munkahelyet vált. Összességében a dolgozók három ötöde bízik abban, hogy képes alkalmazkodni a változásokhoz, de csak minden második érzi elérhetőnek a szükséges tanulási lehetőségeket — ez az arány egy évvel korábban még 59 százalék volt, tehát csökkenés mutatkozik.
Hazai adatok és vezetői dilemmák
Magyarországon egy külön PwC‑kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 27 százalékának biztosít a cége AI‑eszközt, így sokan személyes vagy ingyenes megoldásokhoz nyúlnak. A PwC korábbi Global AI Jobs Barometer eredményei is arra figyelmeztetnek, hogy az AI nem egységesen alakítja át a munkaerőpiacot: bizonyos munkakörökben növeli a szakértelem értékét, más területeken viszont fokozza a lemaradás veszélyét.
Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa kiemeli: „A vezetőknek alaposan át kell gondolniuk, hogy mely készségek fejlesztésébe fektetnek, hogyan segítik a munkavállalókat az alkalmazkodásban, és miként tudják megtartani a szervezet számára legértékesebb tehetségeket.”
Miért fontos ez a munkáltatóknak?
A felmérés alapján valós a veszélye annak, hogy a munkaerőpiacon új törésvonal alakul ki: a munkavállalók több mint fele egyelőre nem ugyanúgy részesül az AI és a készségfejlesztés előnyeiből, mint a keresett szaktudással és fejlett AI‑skillekkel rendelkező kollégák. A vállalatok számára ezért kettős feladat adódik: egyszerre kell támogatniuk azokat, akik le vannak maradva az alkalmazkodásban, és meg kell akadályozniuk, hogy a legértékesebb, AI‑ban jártas munkatársak elvándoroljanak.
Kapcsolódó rendezvény
A készségfejlesztés, az AI alkalmazása és a munkavállalók megtartása témái napirenden lesznek a Portfolio és a Pénzcentrum által szervezett HR (R)EVOLUTION 2026 konferencián, amelyet november 17‑én tartanak. A konferencián az AI HR‑t érintő gyakorlati alkalmazásairól is szó lesz.
