OpenAI benyújtotta az Apple júliusban indított kereskedelmi titok pere elutasítására irányuló indítványát, és ezzel együtt új mellékleteket is. A dokumentumokból és az érvelésből az derül ki, hogy OpenAI jogi stratégiája nem elsősorban azon alapul, hogy egyes volt Apple‑alkalmazottak hozzáfértek‑e konkrét információkhoz, hanem azon, hogy az Apple saját biztonsági és offboarding gyakorlatai aláássák annak állítását, miszerint az érintett adatok jogilag védett „kereskedelmi titkok”.
Apple keresete, amelyet júliusban nyújtottak be, azzal vádolja az OpenAI‑t, hogy tervszerűen próbált megszerezni bizalmas hardveres információkat volt Apple‑mérnököktől. A héten az Apple gyorsított bizonyíték‑feltárást kért a bíróságtól, azt állítva, hogy belső vizsgálata további volt alkalmazottak részvételére vagy tanúskodására utalhat az állított titoklopás során.
OpenAI érvei és bizonyítékai
Az OpenAI indítványa szerint az Apple engedélyezte, hogy alkalmazottai személyes iCloud fiókokat használjanak munkához, és nem vonta vissza megfelelően az ilyen hozzáféréseket a munkaviszony megszűnésekor. A cég mellékelte a peranyaghoz tartozó üzenetváltásokat, amelyek azt mutatják, hogy egy Apple‑vezető továbbra is be volt jelentkezve a vádlott és volt Apple‑mérnök, Chang Liu személyes iCloud fiókjába miután Liu elhagyta a céget, fájlok átvitelére, és később technikai kérdésekben is segítséget kért tőle Apple‑projektekhez.
OpenAI azt is felrója az Apple‑nek, hogy eredeti keresetében nem közölte az „indokolatlanul rossz” információkezelési gyakorlatainak következményeit: a vádiratból hiányzik, hogy az Apple nem zárta le megfelelően rendszereit a távozó munkavállalók esetében, ami zavart és nemkívánatos hozzáféréseket eredményezett — amelyet most az Apple lopásként tüntet fel.
A védekezés célja és a perhelyzet megítélése
Bár ez az érvelés elsőre úgy hangozhat, mint „az ajtó nyitva volt, tehát nem lopás”, OpenAI célja ezzel annak alátámasztása, hogy a volt Apple‑alkalmazottak csupán korábbi kollégáiknak próbáltak segíteni. Ugyanakkor ez az állítás azt is erősítheti, hogy az információk nem minősültek ténylegesen kereskedelmi titoknak, ha azokat nem kezelték és nem védték annak megfelelően.
Az OpenAI rámutat továbbá, hogy az Apple nem azonosította pontosan, mely „kereskedelmi titkokat” vagy bizalmas összetevőket tulajdonítanak a cégnek; az Apple leírása szerint ezek inkább a termékfejlesztési folyamat általános kategóriái — például komponensgyártás, terméktesztelés, beszállítói kapcsolatok és disztribúciós csatornák.
Végül az OpenAI azt állítja beadványában, hogy az Apple valójában azzal a céllal indított pert, hogy lassítsa a versenytárs előrehaladását az AI‑vezérelt hardverek terén, ahelyett, hogy saját termékterveire koncentrálna. A benyújtott indítvány szerint „az OpenAI‑nak nincs felhasználási, szükségleti vagy vágyott érdeke az Apple kereskedelmi titkai iránt” és hogy az OpenAI „valami teljesen újat és mást épít, mint bármi az Apple‑nél”.
Az indítvány továbbá leszögezi: „Az Apple‑t nem szabad megengedni, hogy egy megalapozatlan és ürügyes pert használjon arra, hogy kompenzálja a tehetségpiaci hiányosságait és az alkalmazottak megtartásában, valamint a mesterséges intelligencia termékeikbe való integrálásában mutatott hibáit.”
