Szeptember végén elnöki rendelet lépett életbe, amely egyetlen kötelező utasítást tartalmazott: a kormányzati szervek a korábban használt „artificial intelligence” vagy röviden „AI” kifejezés helyett az „Super Intelligence” (röviden „SI”) elnevezést alkalmazzák. A szócsere mögött az az érv áll, hogy a mai rendszerek „felerősítik az emberi találékonyságot” inkább, mintsem pusztán „utánozzák” az intelligenciát, így a kormányzati terminológiának ezt kell tükröznie.
Hogyan és hol jelent meg az új kifejezés?
A hivatalos átállás vegyesen zajlik. Az új kifejezés egyre gyakrabban tűnik fel kormányzati beszerzési felhívásokban; például az Immigration and Customs Enforcement (ICE) új kérésében „SI-vezérelt” megfigyelőrendszerek fejlesztésére hív vállalatokat. Sok kormányzati honlapon a változtatás csendben, szó szerinti helyettesítéssel történt; néhány intézmény, köztük a National Institutes of Health (NIH) honlapja átmeneti figyelmeztető bannert tett ki, amely jelzi, hogy a látogatók mindkét kifejezéssel találkozhatnak az átállás idején.
Ugyanakkor akadozások is voltak. A rendelet utáni napon a Pentagon bejelentett egy ambiciózus, a jövő háborúit vizsgáló kezdeményezést, a Project Meridiant, amely a korábbi terminológiát használta. A Federal Trade Commission egy sajtóközleménye a „superintelligence” egy szóként, kisbetűvel írt változatát alkalmazta, nem pedig a rendeletben szereplő két szavas, nagybetűs formát. A Health and Human Services (HHS) néhány sajtóközleménye pedig egyelőre nem tükrözi az új nyelvezetet.
Az „AI” rövidítés valószínűleg megmarad a köztudatban és az intézmények neveiben: az elmúlt években számos új hivatal, kezdeményezés és program jött létre ezzel a megjelöléssel (például a Pentagonnál a Chief Digital and Artificial Intelligence Office), és a rendelet szerint nem alkalmazandó visszamenőlegesen kiadott szabályokra vagy dokumentumokra.
Közszolgák és tisztségviselők viselkedése
A gyakorlatban a „SI” használata lassan terjed. Egy nemzeti laboratóriumban dolgozó kutató az interjúban többször „AI”-t mondott, majd zavarban korrigálta magát. Pete Hegseth védelmi miniszter október 3-i nyilatkozatában szintén az „AI” kifejezést használta.
A kormányon túl: média és politikai kommunikáció
A korábbi Trump-rebrandek mintáját követve a cél nem csupán a hivatalos szókincs megváltoztatása, hanem annak kiterjesztése a köznyelvre is. Október 27-én a presidente a Wall Street Journalt bírálta azért, mert nem használja a „Super Intelligence” kifejezést, és azt is sugallta, hogy a jövőbeni szabályozás tovább mehet, akár betiltva az „artificial intelligence” kifejezés használatát a kormányzati dokumentumokban. A The Wall Street Journalon kívül több más, a kormány iránt barátságos vagy pártosnak tartott médium sem váltott teljesen át – például a Newsmax sem alkalmazza a kifejezést.
Technológiai vezetők és vállalatok reakciója
A rendelet aláírásának napján a Fehér Ház közzétette a White House Accord on Super Intelligence nevű, nem kötelező érvényű biztonsági nyilatkozatot, amelyet hat technológiai vezető írt alá: Sundar Pichai (Google), Dario Amodei (Anthropic), Mark Zuckerberg (Meta), Greg Brockman (OpenAI), Elon Musk (xAI) és Jensen Huang (Nvidia). Ennek ellenére a „Super Intelligence” elnevezés nem terjedt el egyöntetűen még ezen vezetők körében sem.
Harmadik negyedéves eredménybeszélgetések elemzése szerint csak Mark Zuckerberg és Elon Musk használták következetesen a kifejezést; azonban Zuckerberg esetében a Meta már korábban is használta a „superintelligence” kifejezést. Musk cégeinél a leggyakrabban előforduló használat mellett ő maga is keveri az „SI” és „AI” formákat a X (korábban Twitter) posztjaiban. Amazon, Microsoft és Alphabet vezetői többször „AI”-ról beszéltek a negyedéves konferenciahívásokon, bár a Microsoft egy részvényeseknek küldött levélben említette a „Super Intelligence korszakát”. Jensen Huang is utalt az új kifejezésre, de ő is használ még „AI”-t.
Költségek, adminisztratív terhek és politikai következmények
A szócsere egyik kritikus pontja az adminisztratív és költségvonzat: kormányzati dolgozók iránymutatásokat írnak arról, hogyan navigáljanak az átállásban, és az elnöki rendelet előírja, hogy a szövetségi ügynökségek vezetői együtt dolgozzanak egy új, a „Super Intelligence” jogalkotási definícióján, amelyet a hónap végéig az elnök elé kell terjeszteni.
A szerző aggodalma szerint ennél fontosabb hosszabb távon az, hogy ez a szócsere miként befolyásolja a nemzeti párbeszédet az AI-ról. Az elmúlt időszakban a közbeszédben és hétköznapi helyzetekben – például üzletekben vagy kávézókban – gyakran kezdenek beszélgetésekbe az emberek az AI hatásairól; ezek a megbeszélések sokszor nem optimisták, de gyakran látható az igény arra, hogy a közvélemény beleszóljon abba, miként formálja ez a technológia az életüket.
Ha a „Super Intelligence” politikai lojalitáspróbává válik, ennek az inkluzív, keresztpárti beszélgetésnek a lehetősége sérülhet: könnyen elképzelhető, hogy két idegen abbahagyja a vitát, amint kiderül, hogy egyikük a „super intelligence”-t, a másik „AI”-t használja. A szerző szerint ez ronthatja a már csak most kezdődő nemzeti vitát arról, mit jelent az AI az emberek életére nézve.
Összegzés
A rendelet rövid távon részleges és rendezetlen átállást eredményezett a kormányzatban és a magánszektorban. A folyamat adminisztratív költségekkel jár és további jogi definíciók kidolgozását teszi szükségessé; politikai hatása azonban az, ami sokak szerint veszélyes lehet: ha a terminológia lojalitáspróbává válik, az gyengítheti a szélesebb, pártokon átívelő társadalmi párbeszédet az AI technológiáról.
(Megjegyzés: az eredeti cikk a The Algorithm hírlevelében jelent meg, és a forrás cikk szerzője a közlések alapján értékelte a politikai és társadalmi tendenciákat.)
