A Szegedi Tudományegyetemen mostantól robotasszisztált katéteres rendszerrel végzik a legösszetettebb szívritmuszavarok egy részének kezelését — mondta Prof. Dr. Szili‑Török Tamás, az SZTE SZAK Kardiológiai Centrumának igazgatója. A rendszerből világszerte körülbelül 150 működik, és Magyarországon most először áll rendelkezésre.
Mikor és miért hasznos
A robotikus mágneses navigáció különösen ott jelenthet előnyt, ahol a ritmuszavart kiváltó gócpontok nehezen elérhetők, egy korábbi abláció sikertelen volt, vagy a páciens veleszületett szívfejlődési rendellenessége miatt összetett anatómia áll fenn. Dr. Szegedi Nándor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tudományos eredmények alapján a robotasszisztált és a manuális abláció összességében hasonló hatékonyságú és biztonságú, ezért a legtöbb beteg számára hasonló klinikai eredmények várhatók.
Hogyan működik a beavatkozás
A beavatkozás korai fázisában a katétert hagyományos módon juttatják fel a szívbe; ezt követően veszi át a robot a finom, mágneses végű katéter irányítását. A kezelést nem egyedül a robot végzi: a műtőben az egyik orvos a katéter felvezetését végzi, míg egy másik az úgynevezett "cockpit", az irányítóhelyiségből vezérli a robotot. A műtőben két nagy méretű mágnes hoz létre változó mágneses teret, amely mozgatja a katétert; a cockpitben nagyméretű monitorokon követik és irányítják a műveletet.
A rendszer pontosabb és stabilabb katétermozgást tesz lehetővé, csökkentheti az operáló orvos sugárterhelését, és hozzáférést biztosíthat olyan szívterületekhez, amelyek hagyományos technikával nehezebben megközelíthetők. Ugyanakkor az új technológia elsajátítása időigényes; a betanulási idő alatt egyes beavatkozások hosszabbak lehetnek.
Infrastrukturális és gazdasági kihívások
A robotlabor kiépítése jelentős beruházást igényel, és speciális szakmai és infrastrukturális háttérre van szükség, ezért a technológia elsősorban nagy, specializált elektrofiziológiai centrumokban terjedt el. A Szegeden telepített rendszer a robotlabor ötéves fejlesztési stratégiájának része; a program céljai között szerepel a betegbiztonság javítása, a szervezeti működés fejlesztése, a pácienskommunikáció és az innováció ösztönzése.
Prof. Dr. Szili‑Török Tamás úgy számol, hogy a következő években más magyarországi centrumokban is megjelenhet a technológia, bár elsősorban ott marad elérhető, ahol rendelkezésre áll a szükséges szakmai tapasztalat és infrastruktúra.
Kutatás, oktatás és jövőbeli terjeszkedés
A Szegedi Tudományegyetemen a robotasszisztált technológia nemcsak betegellátási célokat szolgál: tervek szerint erősítik a robotika szerepét a kutatásban és az orvosképzésben. Több nemzetközi együttműködés és tudományos projekt előkészítése zajlik, és a technológiát más területeken, például agyi vagy végtagi érrendszeren végzett katéteres beavatkozásoknál is ki szeretnék próbálni. Az egyetemi oktatásban szeptembertől külön tantárgy indul, amely a robotika és a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásait mutatja be.
A fejlesztés sikerét a klinikai eredmények fogják igazán mérni: a beavatkozások hatását elsősorban életveszélyes kamrai ritmuszavarokkal és veleszületett szívfejlődési rendellenességgel élő betegek ellátásában fogják nyomon követni.
Összegzés
A robotasszisztált katéteres rendszer megjelenése a Szegedi Tudományegyetemen mérföldkő a magyarországi elektrofiziológiában: bár nem váltja ki a hagyományos ablációkat, kiegészítő eszközként bővíti a kezelési lehetőségeket, és új kutatási és oktatási impulzusokat adhat. A magas költségek és az infrastruktúraigény azonban azt jelzik, hogy a technológia elterjedése továbbra is a jól felszerelt, specializált centrumokra fog korlátozódni.
A cikk a Szegeder újságírójának tudósítása alapján készült.
